nem csak a magam terhét hordom ... - Tormay Cécile és a Napkelet

„nem csak a magam terhét hordom...” - Tormay Cécile és a Napkelet.
*
Részletek Kollarits Krisztina gondolataiból:

Az 1945 utáni kultúrpolitika a Horthy-korszak szinte minden népszerű polgári íróját betiltotta és félreállította. Ez lett a sorsa többek között Herczeg Ferencnek, Kosáryné Réz Lolának, Zilahy Lajosnak és Tormay Cécile-nek is.

Igazi újrafelfedezésük csak a rendszerváltás környékén indulhatott meg.

Az említett szerzők közül talán leginkább Tormay Cécile (1875-1937) került ki az irodalmi köztudatból, amely azért is érdekes, mert saját korában nemcsak idehaza, hanem külföldön is komoly sikereket ért el: egyes művei nemcsak angol, francia, német és olasz nyelven olvashatók, hanem dánul, finnül, hollandul, spanyolul, svédül, bolgárul és lengyelül is.

Széleskörű nemzetközi ismertsége nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy 1936-ban és 1937-ben Nobel-díjra terjesszék fel...
*

Tormay Cécilet az utóbbi években újra felfedezték az olvasók: Könyvei ma már több kiadónál is kaphatók, életpályája és műveinek értékelése kapcsán megindult a vita nemcsak az interneten, de az irodalmi folyóiratok hasábjain is...

Grendel Lajos 2010-ben megjelent „A modern magyar irodalom” című kötetében már a XX. század első felének legkiválóbb prózaírói közt tárgyalja. 2012-ben magyar Örökség Díjjal tüntették ki, és a budapesti Rókus Kórház előtt felavatták a bronz mellszobrát, R. Törley Mária szobrászművész alkotását.
*
Halálának 75. évfordulóján, 2012. április 14-én a Magyar Írószövetségben tudományos konferencia foglalkozott az írónő életművével.

Ez a kötet ennek a tanácskozásnak az előadásait tartalmazza, amelyek az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

Ki volt Tormay Cécile? (KOLLARITS KRISZTINA);

• RÓZSÁSSY BARBARA:
Tormay Cécile: „Emberek a kövek között” - és néhány gondolat a nőirodalomról;

• KISS GY. CSABA:
Egy magyar regény horvát világa - Tormay Cécile: „Emberek a kövek között”;

• ERŐS KINGA:
Mint némafilmek kísérőzongoristája - Tormay Cécile: „Virágok városa. Szirének hazája.”;

• HORVÁTH ZSUZSA:
Dzsentri - Női identitás - Patrícius: emlékezés és emlékeztetés a „Színek és évek”-ben és „A régi ház”-ban.;

• CSEKŐ ERNŐ:
„A magyar hazának... jótéteményeivel élvén, magam s családom azok jövendőjével egybeforrtunk.” „A Tormay család asszimilációjáról és a hivatali elitbe történt betagozódásáról.”;

• BENKŐ KRISZTIÁN:
Propaganda, dokumentarizmus, esztétikum - Tormay Cécile: „Bujdosó könyv.”;

• SZABÓ FERENC SJ:
Magyarország kálváriája 1918-1919-ben. Prohászka Ottokár és Bangha Béla az ország feltámasztásáért.;

• TURCSÁNY PÉTER:
Óda Calliopéhez. A Trianon-trauma mint fordulat a magyar prózairodalomban. Tormay Cécile Az idegen című novellájáról.;

• ZSÁVOLYA ZOLTÁN:
A nemzeti fordulat kisprózája. Tematikus, narratív és műfaji alakzatok Tormay Cécile húszas években írt elbeszéléseiben.;

• KOLLARITS KRISZTINA:
Egy elfeledett polémia Schöpflin irodalomtörténete ürügyén.;

• FILEP TAMÁS GUSZTÁV:
Tormay Cécile Erdélyben. Erdély a „Napkelet”-ben.;

• EKLER ANDREA:
Németh László és a „Napkelet”.;

*
A „nem Csak a Magam Terhét Hordom... - Tormay Cécile és a Napkelet ” című eme kiadványt a fenti tartalom szerinti előadások,írások, az írónő életműve iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.