Angyal, vigyél hírt a csodáról

WITTNER MÁRIA (Budapest, 1937. június 9.) politikus, országgyűlési képviselő. Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőse. Szabadságharcosként a Corvin közben és a Vajdahunyad utcában tevékenykedett. 1956. november 4-én a szovjet invázió során az Üllői úton aknarepeszektől megsebesült. Az ország a rendszerváltás után ismerhette meg a nevét. Az 1956-os megtorláskor halálra, később életfogytiglani börtön­büntetésre ítélték.
*
Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiben az első naptól kezdve részt vett.

November 9-én sikertelenül próbálta meg elhagyni Magyarországot. Letartóztatták, de ekkor még elengedték. Sikerült Ausztriába szöknie, de pár hét után hazajött és segédmunkásként tartotta fenn magát.

1957. július 16-án letartóztatták és „fegyveres szervezkedésben való részvétel, illetve az államrend megdöntésére irányuló fegyveres szervezkedés, többrendbeli meg nem állapítható gyilkossági kísérlet, fegyveres rablás, disszidálás” miatt 1958. július 23-án, 20 éves korában első fokon halálraítélték.

Kétszáz napot töltött börtönben halálraítéltként, a másodfokú bíróság azonban 1959. február 24-én életfogytiglanra változtatta az ítéletet. 1970. március 25-én szabadult nemzetközi nyomásra.

A börtönben töltött időszakról szóló emlékeit többek között a „Szabadság vihara” című filmben mondta el.

Varrónő, majd takarítónő lett, 1980-ban rokkant nyugdíjba küldték. A Kádár-rendszer bukása óta számos 1956-os szervezet munkájában vett részt, következetes és határozott antikommunizmusáról vált híressé.

A 2006-os országgyűlési választásokon a Fidesz országos listájáról parlamenti mandátumot szerzett...
*
ÍZELÍTŐ A BESZÉLGETÉS TÉMÁIBÓL:

- Készülődés, az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulója;
- „Mi voltunk a csőcselék 33 éven keresztül, és most a csőcselék egyik tagja kitüntetést kap”;
- Beszélgetés a dalai lámával;
- A Katyn keresztre miért olyan büszke?
- „Aki ebben az országban kimondja az igazat, persona non gratának nyilvánítják, itt van a bajok gyökere”;
- Néhány együtt érző gondolat Kondor Katalinnak a töretlen harcáért;
- „Ez az egész rendszerváltás egy piszkos nagy szemfényvesztés”;
- Hány '56-ost tartanak ma nyilván?
- „Úgy látszik, Istennek dolga van még velem a földön”;
- A nagy vihart kavart parlamenti beszéde a kommunizmus áldozatairól;
- „A társadalom ellenségének tekintettek, megrögzött ellenforradalmárként tartottak számon, nehéz volt így élni, de én megtanultam védekezni ellene”;
- Aknaszilánkokkal üzent a múlt;
- „A kereszténység elvei nem férhetnek össze az SZDSZ és az MSZP torz liberalizmusával, az egyházi iskolák falai közt semmi keresnivalója az ő sajátos szabadelvűségüknek”;
- Emberi nullák, erkölcsi hullák;
- A Beszélő című verse a fiához (akit a Jóisten korán elszólított);
- Vissza a Szent Korona oltalma alá;
- „Nem vagyok hős, nem is akarok a hős szerepében tetszelegni, azok a hősök, akiknek a vére pirosra festette a macskakövet”.

*
Az „Angyal, Vigyél Hírt a Csodáról” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik azt szeretnék részletesebben is megismerni, hogy Wittner Mária '56-os halálraítélttel, parlamenti képviselővel miről beszélgetett Benkei Ildikó. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.