Nepáli rokonaink a TAMAGOK, a RAIK, a LIMBUK és a LEPCHÁK

Él még négy-öt nép Nepálban, akik szintén ugyanarról a vidékről érkeztek jelenlegi lakhelyükre, mint ahonnan a magarok, illetve ahol a magyarok őshazája volt. Eme kiadvány róluk nyújt információt mindazoknak, akik a magarok és a gurungok után szeretnék megismerni a további rokon népeket is, akiket Kőrösi Csoma Sándor, aki a „bölcsőjét kereste a magyarnak”, szintén szeretett volna megtalálni, de a malária miatti halála megakadályozta találkozását ezekkel a rokon népekkel. Dr. Pázmány Péter felkutatva rokonainkat igyekezett megismerni a történelmüket, szokásaikat, legendáikat, házaikat és falvaikat, a növénytermesztő kultúrájukat és az állattenyésztésüket, a munkamegosztásukat, a névalkotásukat, a gasztronómiájukat, a születési szertartásukat, az eljegyzéssel, házassággal, halotti ceremóniájukkal és temetkezésükkel kapcsolatos szokásaikat, a ruha és dísztárgyaikat... „Nepál lakosainak száma 28-29 millió, ennek 7,1%-a magar.”

„2013. áprilisában utaztam először a feleségemmel Nepálba. Ott olvastam egy ismertetőben, hogy Nepál lakosainak száma 28-29 millió, ennek 7,1%-a magar.”

Lovass Ferenc közel két évtizede járt a magarok földjén és készített róluk egy gyönyörű dokumentumfilmet, amelyet a Magyar Televízió is levetített...

A magarok a Himalája alacsonyabban fekvő völgyeiben, az Alacsony-Himalájában, a Mahabharat hegységben, a világtól elzártan, középkori viszonyok között élnek. Ők az egyik legősibb és létszámában a legnagyobb népcsoport Nepálban.

A gurungok antropológiailag nagyon hasonlítanak a magarokhoz. Sokszor össze is lehet keverni őket. A két nép nyelve is nagyon hasonlít egymáshoz. A névalkotásuk, az életvitelük, a munkamegosztásuk, a házaik és a szokásaik is szinte egyformák...

Kőrösi Csoma Sándor nyelvtudóst, könyvtárost, a tibetológia megalapítóját, a Tibeti-Angol szótár megalkotóját, aki a „bölcsőjét kereste a magyarnak”, a malária miatti halála akadályozott meg abban, hogy találkozzon ezekkel a rokon népekkel. Erről, e két nép életéről, szokásairól szól a szerző előző kötete.

Él még azonban négy-öt nép Nepálban, akik szintén ugyanarról a vidékről érkeztek jelenlegi lakhelyükre, mint ahonnan a magarok, illetve ahol a magyarok őshazája volt.

„Tudtam, hogy hasonló a névalkotásuk, szintén sok férfitagjuk lett gurkha, rettenthetetlen harcosok, fegyverük az íj, főzik és isszák a pálinkát, földbe temetkeznek, sámánjaik vannak és nekik is kerek, esetleg ovális, mongoloid típusú arcuk van és olyan az orruk, mint a magaroknak. Aki ismer tudja, hogy úgy sem nyugszom, míg újra el nem indulok és fel nem kutatom ezeket a népeket is...”

*
A „Nepáli Rokonaink a Tamangok, a Raik, a Limbuk és a Lepchák” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a magarok és a gurungok után szeretnék megismerni ezeket a további rokon népeket is, akiket Kőrösi Csoma Sándor is szeretett volna megtalálni, és megismerni a történelmüket, szokásaikat, legendáikat, házaikat és falvaikat, a növénytermesztő kultúrájukat és az állattenyésztésüket, a munkamegosztásukat, a névalkotásukat, a gasztronómiájukat, a születési szertartásukat, az eljegyzéssel, házassággal, halotti ceremóniájukkal és temetkezésükkel kapcsolatos szokásaikat, a ruha és dísztárgyaikat...
*
Ajánlott még az előző kötet:

Dr. Pázmány Péter: Nepáli rokonaink a magarok és a gurungok.
valamint: Bhutáni rokonaink a sarcsok, a kürtöp és a keng nép
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.