Rozsdásszemű
P. Sebők Anna
Emlékezőregény, dokumentumokkal
Könyv
Méry-ratio kiadó, 2015
Méry-ratio kiadó, 2015
436 oldal, Kemény kötésű fűzött C5 méret
ISBN 9788081600388
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 3 950 Ft
Megtakarítás: 7%
Online ár: 3 674 Ft
Leírás
Három asszony könyve ez...
- A pomerániai Zwer Eveline nagymama, akinek soknyelvű szülőföldjéről az I. világháború elsodorja a családját. Eveline Oroszországon át Taskentig sodródik, ahol beleszeret egy magyar hadifogolyba. Így keveredik a sok nyelvet beszélő, tehetséges nő a közben Romániához került Erdély peremére, Aradra.
- Ott született a második asszony, az ő lánya. Aki ugyan Erdélyben született, süldő koráig ott is nevelkedett, de majd 1937-ben az első és egyetlen ukrajnai családlátogatáson édesanyjával együtt mégis Sztálin proletárparadicsomában reked, hogy csak a II. világháború szabadítsa ki onnan őket. És megint feltűnik a színen egy magyar katona, aki hamar eltűnik, a háború végén meg sem áll Argentínáig. De marad utána egy gyermek...
- A harmadik asszony, az unoka, és egyben a könyv szerzője, P. Sebők Anna, akinek a P. betű azt jelzi, hogy Páskándi Géza felesége volt, a Sebők pedig azt, hogy egy Sebők Péter nevű erdélyi magyar férfi adott neki nevet. Rozsdásszeműnek viszont az ura, élete kétségtelenül legnagyobb, mindent meghatározó szerelme, a hányatott sorsú, börtönöket és a Duna-delta poklát megárt író, Páskándi Géza szólította.
Ő meséli el pomerániai nagyanyja, Aradon született anyja, és a maga történetét.
A három asszony könyvét tehát az unoka fogalmazta meg, aki aztán - a világ természete szerint - maga is anyává és nagyanyává lett. Így aztán nemcsak három asszony könyve ez, hanem a nőé. A teremteni, építeni, menteni képes örök nőé. Benne két világháború borzalmaival, a magyargyűlölő diktátor kommunista-nacionalista államának hétköznapjaival és ünnepeivel.
Ezt a szép szerelmes történetet nem Páskándiné írja, hanem Sebők Anna, a tanárnő, a kutató, a történeti témájú, irtózatosan bonyolult és nehéz kérdéseket feltáró filmek rendezője, a magyar országgyűlésben dolgozó politikusok munkáját a háttérben szürke eminenciásként segítő önálló nő. Aki természetesen szól a férjéről is, az Erdélyből a Securitate üldöztetése elől menekülni kényszerülő írófejedelemről is, hiszen annak élete egyben az ő élete is volt - van, lesz is...
Pedig erről a szerelemről beszélni a legnehezebb...
(Száraz Miklós György)
*
A „Rozsdaszemű” című eme kiadványt a pomerániai nagyanya, Aradon született anya, és maga a szerző történetét megismerni akaró olvasóinknak ajánljuk, amely nemcsak a három asszony könyve, hanem a nőé, a teremteni, építeni, menteni képes örök nőé, benne két világháború borzalmaival, a román diktátor kommunista-nacionalista államának sanyarúságaival, a kor szellemével...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
- A pomerániai Zwer Eveline nagymama, akinek soknyelvű szülőföldjéről az I. világháború elsodorja a családját. Eveline Oroszországon át Taskentig sodródik, ahol beleszeret egy magyar hadifogolyba. Így keveredik a sok nyelvet beszélő, tehetséges nő a közben Romániához került Erdély peremére, Aradra.
- Ott született a második asszony, az ő lánya. Aki ugyan Erdélyben született, süldő koráig ott is nevelkedett, de majd 1937-ben az első és egyetlen ukrajnai családlátogatáson édesanyjával együtt mégis Sztálin proletárparadicsomában reked, hogy csak a II. világháború szabadítsa ki onnan őket. És megint feltűnik a színen egy magyar katona, aki hamar eltűnik, a háború végén meg sem áll Argentínáig. De marad utána egy gyermek...
- A harmadik asszony, az unoka, és egyben a könyv szerzője, P. Sebők Anna, akinek a P. betű azt jelzi, hogy Páskándi Géza felesége volt, a Sebők pedig azt, hogy egy Sebők Péter nevű erdélyi magyar férfi adott neki nevet. Rozsdásszeműnek viszont az ura, élete kétségtelenül legnagyobb, mindent meghatározó szerelme, a hányatott sorsú, börtönöket és a Duna-delta poklát megárt író, Páskándi Géza szólította.
Ő meséli el pomerániai nagyanyja, Aradon született anyja, és a maga történetét.
A három asszony könyvét tehát az unoka fogalmazta meg, aki aztán - a világ természete szerint - maga is anyává és nagyanyává lett. Így aztán nemcsak három asszony könyve ez, hanem a nőé. A teremteni, építeni, menteni képes örök nőé. Benne két világháború borzalmaival, a magyargyűlölő diktátor kommunista-nacionalista államának hétköznapjaival és ünnepeivel.
Ezt a szép szerelmes történetet nem Páskándiné írja, hanem Sebők Anna, a tanárnő, a kutató, a történeti témájú, irtózatosan bonyolult és nehéz kérdéseket feltáró filmek rendezője, a magyar országgyűlésben dolgozó politikusok munkáját a háttérben szürke eminenciásként segítő önálló nő. Aki természetesen szól a férjéről is, az Erdélyből a Securitate üldöztetése elől menekülni kényszerülő írófejedelemről is, hiszen annak élete egyben az ő élete is volt - van, lesz is...
Pedig erről a szerelemről beszélni a legnehezebb...
(Száraz Miklós György)
*
A „Rozsdaszemű” című eme kiadványt a pomerániai nagyanya, Aradon született anya, és maga a szerző történetét megismerni akaró olvasóinknak ajánljuk, amely nemcsak a három asszony könyve, hanem a nőé, a teremteni, építeni, menteni képes örök nőé, benne két világháború borzalmaival, a román diktátor kommunista-nacionalista államának sanyarúságaival, a kor szellemével...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.