Magyar Menedék Könyvesház

Részletes kereső
Rácz János - Növénynevek enciklopédiája

Növénynevek enciklopédiája

Rácz János

Az elnevezések eredete, a növények kultúrtörténete és élettani hatása

Könyv
Tinta kiadó, 2010
812 oldal, Kemény kötésű fűzött B5 méret
ISBN 9789639902404
Státusz: Készleten
Szállítás: 1 munkanap
Átvétel: Azonnal
Bolti ár: 5 990 Ft
Megtakarítás: 15%
Online ár: 5 092 Ft
Leírás
RÁCZ JÁNOS dr. nyelvész (Budapest, 1953. -) Budapesten járt általános iskolába és gimnáziumba. 1975-ben emigrált, felsőfokú tanulmányait 1977-ben kezdte meg, a németországi Münchenben, és rövid ideig Bécsben folytatott nyelvészeti, néprajzi és történelmi tanulmányokat. 1982-ben a müncheni Ludwig Maximilians Universität filozófiai fakultásának záróvizsgáját (Magister Artium) tette le, 1985-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem a doktorátusát szerezte meg. Szakmai pályafutása Münchenben kezdődött, részt vett a Wogulisches Wörterbuch munkálataiban, valamint más egyetemi kiadványok előkészítésében. 1989-ben települt haza.

Nyelvészeti érdeklődésének középpontjában a névtan áll, kutatásai a magyar művelődés, anyagi és szellemi műveltség különféle tárgyköreinek, a magyar szakszókincs egyes fogalmi csoportjainak a történeti-etimológiai szempontú földolgozására, illetve a nyelvtudomány egy-egy szókészleti kincsére irányulnak. Szótörténeti, szóföldrajzi és etimológiai publikációit a nyelvészeti szakfolyóiratokban közli...
*
A növények életünk fontos részét alkotják. Táplálékul szolgálnak, gyógyászati célra használjuk, nélkülözhetetlenek az iparban, sőt lakásunk, kertünk díszei is lehetnek.

A „Növénynevek enciklopédiája” 760 szócikkében 1030 növénynév eredetét, etimológiáját ismerteti, és összefoglalja a növényről a legfontosabb tudnivalókat. A szócikk élén a vastag betűs növénynevek mellett rövid leírásuk szerepel, majd a növénynév latin megfelelője. A következő részből megtudhatjuk, mikor jelenik meg a növénynév nyelvünkben, mely fontosabb növénytani munkák és szótárak említik, és hogyan jött létre a magyar, illetve a latin szaknyelvi alakja. Számos vidékünk népnyelvi elnevezéseiről tájékozódhatunk, így például a búzavirág neve néhol kékvirág, égi virág vagy imola.

A szócikk középső része ismerteti a növény kultúrtörténetét, elterjedésének útját, továbbá bemutatja a gazdasági jelentőségét is. Az általános tudnivalók mellett, miszerint a bors Keletről származó fűszer, a len pedig az emberiség egyik legrégebben termesztett növénye, számos érdekességről olvashatunk. Megtudhatjuk, hogy a kávét valójában a kecskék szokatlan viselkedése nyomán fedezték fel, a ma néptápláléknak számító burgonyát eleinte még ingyen sem akarták elvinni, vagy a komlót a IX. századtól használják fel a serfőzésben. A szerző több esetben utal azokra a szépirodalmi alkotásokra is, amelyekben az adott növény szerepel.

A szócikk befejező része a növény élettani hatását ismerteti. Így például gyógyászati célra használják a csodabogyót az erős gyulladáscsökkentő, érszűkítő tulajdonsága miatt. A legenda szerint Marcus Aurelius hadseregét nadragulyával mérgezték meg. A padlizsán nemcsak sokféleképpen elkészíthető étel, hanem alacsony kalóriaértéke miatt fogyókúrás étrend részét is képezheti. A néphit szerint afrodiziákum az ananász és a koriander mellett a napraforgó, a spárga, sőt a zeller is.

*
A „Növénynevek Enciklopédiája” című eme kötetet ajánljuk mindazoknak, akik többet szeretnének megtudni a növények nevéről és magukról a növényekről. Hasznos ismeretanyagot jelent a botanikusok és a nyelvészek számára is.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Szállítási és fizetési módok