Gyógyhatású növények

A kötet 250 növényt ismertet ábécérendben. Megtalálhatók közöttük a legismertebbek, például a hársfa, kamilla, zsurló, és az olyan ritkábban emlegetettek is, mint a hérics, longán, pekándió. A szócikk élén a növénynév köznyelvi alakja áll. Ezután a korábbi évszázadokban leírt és ma fellelhető magyar nyelvi adatok következnek, feltüntetve a növénynév első megjelenésének idejét a magyar írásbeliségben. Megemlíti, hogy a növénynév mely nyelvemlékekben, fontosabb szótárakban, herbáriumokban, orvosbotanikai művekben található meg és ott miképpen jellemzik. A korábbiaknál részletesebb a növénynév eredetének magyarázata, és a névadás indítékát is részletesen bemutatja. A tárgyalt növénynév tájnyelvi változatait is közli, a fagyöngy népi neve például a gyöngybuckó, enyvbogyó és gyöngyös madárlép. A szócikk befejező része a növénynek a gyógyításban és a népi orvoslásban betöltött szerepét ismerteti. A gyógynövény leírása, gyógyászati alkalmazása, a gyógyító gyakorlat tudásanyaga iránt érdeklődőknek ajánlott.

A „Gyógyhatású növények” című kötetben a szerző 250 növényt ismertet ábécérendben. Megtalálhatók közöttük a legismertebbek, például a hársfa, kamilla, zsurló, és az olyan ritkábban emlegetettek is, mint a hérics, longán, pekándió.

A szócikk élén a növénynév köznyelvi alakja áll. Ezután a korábbi évszázadokban leírt és ma fellelhető magyar nyelvi adatok következnek, feltüntetve a növénynév első megjelenésének idejét a magyar írásbeliségben. Megemlíti, hogy a növénynév mely nyelvemlékekben, fontosabb szótárakban, herbáriumokban, orvosbotanikai művekben található meg és ott miképp jellemzik a növényt.

A korábbi magyar gyógynövényekkel foglalkozó munkákban leírtaknál jóval részletesebb itt a növénynév eredetének magyarázata, és a névadás indítékát is részletesen bemutatja. Ezt bizonyítja a bibliográfiában felsorolt száz feldolgozott forrásmunka is. Megtudjuk, hogy a naspolya szó görög eredetű, a komló honfoglalás előtti török eredetű, míg a zsurló a súrol igéből ered.

A szerző rendszerint a tárgyalt növénynév tájnyelvi változatait is közli, a fagyöngy népi neve például a gyöngybuckó, enyvbogyó és gyöngyös madárlép.

A szócikk második felében a növénnyel és a növénynévvel kapcsolatos botanikai, néprajzi, mitológiai ismeretek rövid összefoglalása következik.

A szócikk befejező része a növénynek a gyógyításban és a népi orvoslásban betöltött szerepét ismerteti. A mákot például már az ókorban is alkalmazták a kábító hatása miatt, ma pedig a fájdalomcsillapítók fontos összetevője.

A kötet végén az olvasó 75 betegség, bántalom mentén csoportosítva megtalálja, hogy megelőzésükre, kezelésükre mely növények fogyasztása javasolt. Vérnyomáscsökkentőként például nemcsak a fokhagymát, hanem a kellemesebb aromájú gyömbért vagy az őszibarackot is választhatja.
*
Rácz János a TINTA Könyvkiadó Arany Penna Díjas szerzője, két korábbi, népszerű műve a „Növénynevek enciklopédiája” és az „Állatnevek enciklopédiája”.

*
Ezt a „Gyógyhatású Növények” című kiadványt a 250 gyógynövény leírása, a népi gyógyászat és a gyógyító gyakorlat tudásanyaga iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, amely szorosan összefügg a kiterjedt népi természetismerettel, annak egyik alapvető részét képezi, de része a népi hitvilágnak, a hiedelmek rendszerének is, melyben az észszerű tapasztalatok, a mindennapi megfigyelések, de még a babonák is keverednek...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.