500 rövid ókori sztori

Ókori bölcseletek szentenciái az adakozástól a vitézségig... Az ókor egyes bölcselői olyan mély és bölcs tudással rendelkeztek, hogy ma is érdemes figyelmet szentelni tanításaiknak, műveiknek. Gondoljunk a filozófiára, pedagógiára, jogtudományra, építészetre, csillagászatra, matematikára, irodalomra. E tudományterületek gyökerei mind az ókorig nyúlnak vissza. Eme kiadvány ismert uralkodókhoz, hadvezérekhez, bölcselőkhöz, egyszerű emberekhez kötődő történeteket tár elénk, amelyek tanulságosak, elgondolkodtatók, sokszor igen humorosak is. Ezekből rálátásunk nyílik nemcsak a szereplők életére, hanem magára a korra is. Az egyes történetek olyan témákat ölelnek fel, mint a boldogság, hűség, művészet, szeretet, tékozlás, vád, illetve sok egyéb, az ember életét ma is meghatározó területet. Számos olyan anekdotát, szentenciát olvashatunk többek között Nagy Sándorról, Sócratésről vagy Ciceróról, amelyek ma is érvényes életbölcsességet fogalmaznak meg.

Az ókor egyes bölcselői olyan mély és bölcs tudással rendelkeztek, hogy ma is érdemes figyelmet szentelni tanításaiknak, műveiknek. Gondoljunk a filozófiára, pedagógiára, jogtudományra, építészetre, csillagászatra, matematikára, irodalomra. E tudományterületek gyökerei mind az ókorig nyúlnak vissza.

Az „500 rövid ókori sztori” című ezen kiadvány ismert uralkodókhoz, hadvezérekhez, bölcselőkhöz, egyszerű emberekhez kötődő történeteket tár elénk, melyek tanulságosak, elgondolkodtatóak, de sokszor igen humorosak is. Ezekből rálátásunk nyílik nemcsak a szereplők életére, hanem magára a korra is.

Az egyes történetek olyan témákat ölelnek fel, mint boldogság, hűség, művészet, szeretet, tékozlás, vád, illetve sok egyéb, az ember életét ma is meghatározó területet. Számos olyan anekdotát, szentenciát olvashatunk, melyek ma is érvényes életbölcsességet fogalmaznak meg.
*
Részlet a kötetből:

Mikor Anarcharsistól megkérdezték, miért olyan szomorúak annyiszor az emberek, így felelt: Mert nemcsak a maguk baja bántja őket, hanem a más szerencséje is.
*
Nagy Sándor legyőzte Póros királyt. A csata után ezt kérdezte tőle: Hogy bánjak veled? Póros így felelt: Királyhoz illően. Nagy Sándornak további kérdésére, nincs-e egyéb kívánsága, így felelt: E szó: királyhoz illően, mindent magába foglal. Nagy Sándor elcsodálkozott e férfiú okosságán és bátorságán, s nagyobb birtokot adományozott neki, mint amilyen azelőtt volt. Ha könyörögve lábaihoz térdel, kevésbé lett volna engedékeny. Annyira becsülte ez a büszke ifjú a félelmet nem ismerő lelkeket!
*
Diogenéstől megkérdezték, miért adnak szívesebben az emberek a többi koldusnak, mint a bölcseknek. A válasz ez volt: Abban a hiszemben, hogy hamarabb lehetnek sánták vagy vakok, mint bölcsek.

*
Az „500 Rövid Ókori Történet” című eme kiadványt mindenkinek ajánljuk, aki érdeklődik az ókor világa iránt, és szeretne érdekes történeteket olvasni többek között Nagy Sándorról, Sócratésről vagy Ciceróról.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.