Bosnyákország történelme

A legrégibb időtől a magyar fennhatóság alatt (1102-1527)... Nyomatott az „UNIO Könyvnyomda Részvénytársaság” könyvnyomdájában UNGVÁROTT - 1908-ban. „Azon reményben írtam meg e történelmi művemet, hogy tájékoztatást fogok nyújtani az olvasónak arra nézve, hogy minő jogviszony volt négyszáz és huszonöt éven át (1102-1527) Magyarország és Bosnyákország között, és e jogviszonyból kiki levonhassa a consequentiát, annál is inkább, mert Bosnyákország hosszú időn át védbástyája volt Magyarországnak a törökök ellen. Kezdetben magyar királyainkat a keresztény szellem vezérelte Bosnyákországba, hol a patanérok (bogumilok) voltak felette nagy ártalmára az egyházi és társadalmi életnek...” A magyarok igyekeztek minden erővel a patanérokat megtéríteni. Később a magyar királyok mentették Bosnyákországot a töröktől, mert „meg voltak győződve, hogy Bosnyákország védbástyája Magyarországnak a törökök ellen...”

Nyomatott az „UNIO Könyvnyomda Részvénytársaság” könyvnyomdájában
UNGVÁROTT - 1908-ban.
*
„Azon reményben írtam meg e történelmi művemet, hogy tájékoztatást fogok nyújtani az olvasónak arra nézve, hogy minő jogviszony volt négyszáz és huszonöt éven át (1102-1527) Magyarország és Bosnyákország között, és e jogviszonyból kiki levonhassa a consequentiát, annál is inkább, mert Bosnyákország hosszú időn át védbástyája volt Magyarországnak a törökök ellen.

Kezdetben magyar királyainkat a keresztény szellem vezérelte Bosnyákországba, hol a patanérok (bogumilok) voltak felette nagy ártalmára az egyházi és társadalmi életnek.

Magyar királyaink meg voltak győződve, hogy, ha Bosnyákországban a patanér szellem lesz uralkodóvá, Magyarország sem menekül meg ennek mind egyházi, mind pedig társadalmi szempontból felette káros szellemi behatásától: éppen azért a római pápákkal együtt minden erővel igyekeztek Bosnyákországban a patanérokat megtéríteni.

Később, midőn a tizenegyedik század második felében a törökök Európába jöttek, és a roskatag byzanczi birodalomnak, Bulgáriának és Szerbiának megadták a haláldöfést, Bosnyákország meghódítására indultak, mely nekik nyílt kapu volt Magyarország felé. A magyar királyok azonban mindenkor dicsőségesen megmentették Bosnyákországot a töröktől, mert meg voltak győződve, hogy Bosnyákország védbástyája Magyarországnak a törökök ellen.”
(A Szerző)
*
A kötet TARTALMA:

ELŐSZÓ
ELSŐ RÉSZ:
Bosnyákország történelme az Árpád-házból származott magyar királyok fennhatósága alatt;

• II. István (1114-1131), II. (vak) Béla (1131-1141) és II. Géza (1141-1161) magyar királyok fennhatósága alatt;

• III. István (1161-1173) és III. Béla (1173-1196) magyar királyok fennhatósága alatt;

• II. Endre, magyar király fennhatósága alatt (1205-1235);

• IV. Béla, magyar király fennhatósága alatt (1235-1270);

• V. István (1270-1272), V. (Kún) László (1272-1290) és III. Endre (1290-1301) magyar királyok fennhatósága alatt;

MÁSODIK RÉSZ:
Bosnyákország történelme a vegyes házból származott magyar királyok fennhatósága alatt;

• Róbert Károly magyar király fennhatósága alatt (1301-1342);

• (Nagy) Lajos magyar király fennhatósága alatt (1342-1382);

• I. Mária, II. Károly pártkirály és Zsigmond magyar király fennhatósága alatt (1382-1395);

• Zsigmond magyar király egyedüli országlata alatt (1395-1437);

• Albert és I. Ulászló magyar királyok fennhatósága alatt (1437-1444);

• V- László magyar király fennhatósága alatt 1444-1457;

• I. Mátyás magyar király fennhatósága alatt (1444-1490);

• II. Ulászló magyar király fennhatósága alatt (1490-1516);

• II. Lajos magyar király fennhatósága alatt (1516-1526);

HARMADIK RÉSZ:
Függelék;

*
A „Bosnyákország Történelme” című eme először 1908-ban kiadott tanulmánykötetet a fenti tartalom szerint a történelem iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.