A kérők - Liliomfi

A múlt századi drámairodalom két kiemelkedő művét találjuk egy kötetben Kisfaludy Károly és Szigligeti Ede tollából. „A kérők” eredeti vígjáték három felvonásban. Kisfaludy Károly első vígjátéka. A darabot először Pesten játszották 1819. szeptember 24-én. Nyomtatásban először 1820-ban jelent meg a „Szécsi Mária vagy Murányvár ostromlása” című művel együtt. A „Liliomfi” a magyar irodalom kiemelkedő műve, Szigligeti Ede 1849-ben született legismertebb vígjátéka. A nagyváradi születésű szerző elmondások szerint mindössze két délután alatt írta meg a 3 felvonásos komédiát. Az önéletrajzi ihletésű darab ősbemutatója 1849. december 21-én volt. Az egyik legtöbbet játszott 19. századi darab középpontjában szerelmi bonyodalom áll. A fiatalok boldogságát azonban csak késleltetni tudják az események, megakadályozni nem...

A múlt századi drámairodalom két kiemelkedő művét találjuk egy kötetben Kisfaludy Károly és Szigligeti Ede tollából.
*
A kérők eredeti vígjáték három felvonásban
1817/1819

Kisfaludy Károly első vígjátéka. A darabot először Pesten játszották 1819. szeptember 24-én. Nyomtatásban először 1820-ban jelent meg a Szécsi Mária vagy Murányvár ostromlása című művel együtt.

SZEMÉLYEK:
HŐSVÁRY, ezredes
BALTAFY, kapitány
MÁLI, ennek leánya
KÁROLY, LIDI, fogadott gyermekei
BÁRÓ SZÉLHÁZY
PERFÖLDY, ügyész
MARGIT, Baltafy testvérnénje
FERENC, öreg káplár
TAMÁS, Perföldy inasa
JÁNOS, Baltafy inasa
VILHELM, Szélházy inasa
KERTÉSZEK

Az író a korabeli, 19. század eleji vidéki nemesi életből merítette témáját. Hőseit szelíd iróniával, megbocsátó mosollyal ábrázolta.

Két kérőt mutatott be: Szélházyt, a haszonleső bárót és Perföldyt, a komoly fiskálist. A kérők Baltafy kapitány leánya, Máli kezéért versengenek, de Máli apjának fogadott fiát, Károlyt szereti. Mikor a szigorú kapitány kiadja a parancsot, hogy Málinak választania kell a két kérő között, a szerelmesek ügye elveszettnek látszik.

A boldogtalan páron Károly testvére, az ötletes Lidi segít. Lidi kiadja magát a kapitány leányának, mire a kérők neki udvarolnak, az ő kezét kérik meg a kapitánytól. Így nemcsak haszonlesésükre, hanem Károly és Máli szerelmére is fény derül. A kapitány megbékül, a szerelmesek egybekelnek. Szélházy elpárolog, Perföldy azonban komolyan beleszeret Lidibe és feleségül veszi a cselszövőt.

*

A Liliomfi a magyar irodalom kiemelkedő műve, Szigligeti Ede 1849-ben született legismertebb vígjátéka. A nagyváradi születésű szerző elmondások szerint mindössze két délután alatt írta meg a 3 felvonásos komédiát. Az önéletrajzi ihletésű darab ősbemutatója, 1849. december 21-én volt.

Az egyik legtöbbet játszott 19. századi darab középpontjában szerelmi bonyodalom áll. A fiatalok boldogságát azonban csak késleltetni tudják az események, megakadályozni nem.

A megözvegyült Szilvai professzornak az a terve, hogy a gyámsága alá tartozó unokaöccséhez feleségül adja titokban nevelt gyámleányát, Mariskát. A fiú közben a professzor tudta nélkül Liliomfi néven vándorszínésznek áll, és meghódítja Mariska szívét. A professzor ellenzi a házasságot, éppen attól a férfitől félti a lányt, akihez egyébként feleségül szeretné adni. Liliomfi pedig azt hiszi, hogy a nagybátyja a hitvesének akarja Mariskát. A hű barát és színésztárs, Szellemfi segít Szilvai megtévesztésében, Liliomfinak adva ki magát. Egy másik - társadalmi különbségek miatti - reménytelennek látszó szerelem (Gyuri, a pincér és Erzsi, a gazdag Kányai fogadós uram lánya) története összefonódik Liliomfi és Mariska sorsával...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.