A Szfinx eredete-Robert Bauval Robert M. Schoch PhD-Könyv-Angyali Menedék-Magyar Menedék Könyvesház

Magyar Menedék Könyvesház

Részletes kereső
Robert Bauval Robert M. Schoch PhD - A Szfinx eredete

A Szfinx eredete

Robert Bauval Robert M. Schoch PhD

Az ősi fáraók civilizációjának égi őrzői - KAPHATÓ, RENDELHETŐ!

Könyv
Angyali Menedék kiadó, 2017
480 oldal, Kemény kötésű fűzött C5 méret
ISBN 9786155647413
Státusz: Készleten
Szállítás: 1 munkanap
Átvétel: Azonnal
Eredeti ár: 5 990 Ft
Megtakarítás: 17%
Akciós ár: 4 990 Ft
1 2 3 4 5
5.0 (1 vélemény alapján)
Leírás

Schoch és Bauval, a két óriási népszerűségnek örvendő tudós egybetette kutatásait a Szfinxxel kapcsolatban, amellyel végérvényesen lerombolják a köré épített hazug történelmet. Bizonyítják a szoros kapcsolatot a Szfinx, a piramisok és Göbekli Tepe között, ideértve a különös összefüggéseket is a csillagképekkel, illetve vadonatúj eredményeket publikálva az ősi Egyiptommal kapcsolatban. A tudósok nem csupán az elemzéseket és következtetéseket adják át, hanem alapvető adatokat és fogalmi eszközöket is a saját következtetések levonásához. Gondolhatunk úgy erre a könyvre, mint érdekes olvasmányra, és átfutva a fejezeteket tekinthetjük egy intellektuális kihívásnak is, a függelékek anyagaiban is elmerülve. Mindenesetre az a szándékunk, hogy könyvünket elolvasva új megvilágításba kerüljön a szfinx rejtélye...



Schoch és Bauval, a két óriási népszerűségnek örvendő tudós tette egybe kutatásait a Szfinxxel kapcsolatban, amellyel végérvényesen lerombolják a köré épített hazug történelmet. Bizonyítják a szoros kapcsolatot a Szfinx, a piramisok és Göbekli Tepe között, ideértve a különös összefüggéseket is a csillagképekkel, illetve vadonatúj eredményeket publikálnak az ősi Egyiptommal kapcsolatosan.

*

A Nagy Szfinx egy lenyűgöző, ikonikus emlékmű, mely valószínűleg a bolygónk legismertebb szobra is egyben. A szerzőpáros arra a következtetésre jutott: hogy vele kapcsolatban valami nagyon alapvető hiányosság található az egyiptológiai elméletben, a szfinx keletkezése okát és idejét illetően. Elemzéseiket ebben a kötetben közölték.

A könyv alapos együttműködés eredménye, ugyanakkor két olyan tudós munkája, akik különböző háttérrel, képzettséggel és tapasztalatokkal rendelkeznek. Az Olvasó fejezetről fejezetre haladva hol egyikük, hol másikuk hangját hallja a könyvben. Ezek kiegészítik egymást, és harmonikusan illeszkednek. Néhány esetben átfedés van a témák és a jellegzetes megfigyelések között, amelyeket mindketten a saját nézőpontjukból érintenek, megerősítve egymás munkáját és eredményeit. A tudósok számára a megerősítő elemzések felettébb fontosak, mint a jó kutatás nélkülözhetetlen feltételei.

A szöveg mellett számos fénykép és egyéb illusztráció is található a könyvben, többek között számos ókori alkotás, olyan fontos részletekkel, melyek ma már nem világosak, vagy az idők homályába vesztek.

Több függelék is tartozik a könyvhöz, melyek megerősítik a szövegben foglaltakat, és belemerülnek bizonyos részletekbe, amelyek túlságosan technikai jellegűek, vagy épp túl homályosak ahhoz, hogy a fő szövegben helyet kapjanak. Ezeket a függelékeket önállóan is lehet olvasni, mint cikkeket (több közülük eredetileg annak is íródott); ugyanakkor kiegészítik egymást is, és a könyv fejezeteit is.

A függelékekkel együtt az olvasó rendelkezésére áll egy tudásanyag, amiben elmerülhet, és aminek alapján értékelheti a tényeket, melyek a szfinxről szóló elméletek alapját képezik.

Lényegében ez a könyv nem csupán az elemzéseiket és következtetéseiket adja át, hanem alapvető adatokat és fogalmi eszközöket is, hogy az olvasó is levonhassa a saját következtetéseit. Az élet sok területén igaz, hogy minél több energiát fektetünk valamibe, annál többet kapunk. Ezt észben tartva gondolhatnak úgy erre a könyvre, mint érdekes olvasmányra, és átfuthatja a fejezeteket, vagy tekintheti intellektuális kihívásnak is, és elmerülhet a szöveg mellett a függelékekben is.

„Mi mindenesetre azt szeretnénk, hogy könyvünket elolvasva új megvilágításba kerüljön a szfinx rejtélye”.
*
Részletek a kötetből:
... Ha Egyiptom szisztematikus, széleskörű és összefüggő tudományos, vallási, művészeti és filozófiai rendszere (mert az volt, ahogy ezt Schwaller de Lubicz állította, és West is részletezte könyvében) nem az egyiptomiak munkájának gyümölcse, hanem csak úgymond rájuk szállt (amelyet valószínűleg azért újraformáztak és igényeikhez igazítottak), akkor ez a rendszer egy olyan korábbi civilizáció gyümölcse, mely igen magas szintű tudással kellett, hogy rendelkezzen...

Más szavakba öltve, ez az alternatíva újra felveti „Atlantisz” létezésének régi kérdését... maga a szó, „Atlantisz” puszta említése is sok tudományos körben már eleve rossz óment jelent. Ha az ember azt akarja, hogy komolyan vegyék, még véletlenül sem asszociálhatták az „Atlantológusok csoportjával vagy tekinthettek rá úgy, mint valaki, aki esetleg Atlantisz után kutatna”...

A Nagy Szfinx kutatásának kezdeti éveiben elhatárolódtam attól, hogy Atlantisz koncepcióját nevesítsem, és ha elkerülhetetlen volt, legfeljebb mint az „A”-szó utaltam rá. Ma, évtizedek elteltével, már jobban hiszek az atlantiszi elméletben, bár most sem egy konkrét földrajzi területként vagy helyként értelmezem, hanem sokkal inkább úgy, hogy létezett valaha egy kifinomult civilizáció már azelőtt a kor előtt is, mikorra a konvencionális archeológiai elgondolás a civilizáció létrejöttét teszi...

A Szfinx életkora körüli vita egy jó évtizedre az enyves csapdába tűnt landolni... Mindez teljességgel megváltozott, amikor a Törökország délkeleti régiójában található Göbekli Tepe lelőhely a régészeti közösség és a nagypublikum érdeklődésének középpontjába került. West, feleségem (Catherine Ulissey) és én Göbekli Tepe-t legelőször 2010-ben látogattuk meg, de Katie és én azóta már többször visszatértünk oda. Ez a megalitikus tartóoszlopok és kőből kirakott körök díszes vésésű és szándékosan eltemetett gigantikus komplexuma adta meg a választ az oly sok évvel, Lehner által feltett kérdésre. Göbekli Tepe az önállóan álló bizonyítékunk arra (a Szfinx származási idejének újradatálásán túl), hogy egy nagy tudású, magas kultúrájú civilizáció már igenis létezett több ezer évvel korábban, mint ahogy azt a civilizáció létezéséről eddig hittük.

Ráadásul Göbekli Tepe eredetét cirka i.e. 9700-ra, az utolsó nagy jégkorszak végére teszik, ami tökéletes egyezést mutat Platón kronológiájával, amely szerint Atlantiszt természeti erők pusztították el. És valóban, az utolsó nagy jégkorszak végén több természeti katasztrófa is történt, amelyeket, (újfent: bizonyítékokra alapozva) úgy vélem, hogy egy szignifikáns napkitörés, vagy azok egész sorozata okozott... Itt fontosnak érzem egyértelműen kihangsúlyozni, hogy párhuzamosan azzal, ahogy egyre több adat akkumulálódott számunkra, az évek folyamán úgy változott a legjobb becsléseim szerinti időpont a Szfinx keletkezési idejét illetőleg.

Eredetileg, még 1990-1991-ben úgy gondoltam, ez körülbelül időszámításunk előtti legalább az ötödik évezred intervallumára datálható. Később újrakalkuláltam, és úgy véltem inkább i.e. 7000-5000-ig bezáródó korszakra tehető a Nagy Szfinxnek az a megformálása, amilyen formában azt most is ismerjük...

Már sokkal jobban megértettük, mi is történhetett az utolsó nagy jégkorszak végén, és hogy miért váltak az akkori civilizációk porrá, s gyakorlatilag teljesen elfeledetté (csupán néhány, generációról generációra továbbszálló emlékfoszlány maradt fent, mint például az „aranykor” és Atlantisz történetei). Egy olyan civilizáció feltűnése még az utolsó nagy jégkorszak előtt, amely létezésének az a napkitörés (vagy napkitörések sorozata) vetett véget, amely a nagy jégkorszak végét is eredményezte i.e. 9700 környékén...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Vélemények
Szállítás és fizetés