Asszonyszerelem, asszonysors

Gróf Nádasdy Borbála színésznő, balettpedagógus, író; tevékeny tagja volt az '56-os magyarok franciaországi emigrációjának. Mint a „Zagolni Zabad?” című könyvének (2008) hőse egy ország népének személyes ismerőse. Az „Asszonysors, aszonyszerelem” már a hatodik könyve. Ebben határtalanul összeolvad Franciaország és a Kárpát-medence szerelmes ifjúságban, fájdalomban és büszkeségben, és a jelenben való parttalan létezés szeretetében. Összeolvad a gyönyörűséges, magabiztos Franciaország, ahol „Istent nem merik hinni”, és a „szomorúság úszkál a levegőben ezáltal”; meg a maradék, menedék mai Magyarország, ahol „elcsendesedik a táj és az ember. Csak a halandóság a birtokunk, vagy azt is magunknak kell megteremtenünk, ami halhatatlan?” Közvetve ilyen kérdésköröket jár körül. Teremtésre kötelez bennünket, amit örökül hagyunk. A küzdelem kulcs az örökséghez, és erkölcs a neve...

Fessétek bár sötétre a jövőt,
Mondjátok, hogy már torkunkon a kés,
Beszéljetek közelgő, hosszú gyászról,
Mély süllyedésről, biztos pusztulásról;
Engem nem ejt meg gyáva csüggedés!
Szentül hiszem, akármit mondjatok,
Hogy a magyar nem vész el s élni fog! (...)
(Ábrányi Emil: Él a Magyar)
*
A nádasdi és fogarasföldi Nádasdy család jelentős szereplője volt Magyarország történelmének. A család neve elválaszthatatlan a nemzet és a közérdek szolgálatától. A tatárjárás idején bújtatták IV. Bélát, Károly Róbert oldalán harcoltak Csák Máté ellen, Nádasdy Mihályt beválasztották a Sárkány Lovagrend tagjai közé...

Gróf Nádasdy Borbála színésznő, balettpedagógus, író; tevékeny tagja volt az '56-os magyarok franciaországi emigrációjának...
*
Gróf Nádasdy Borbála, mint a „Zagolni Zabad?” című könyvének (2008) hőse egy ország népének személyes ismerőse. Az „Asszonysors, aszonyszerelem” már a hatodik könyve.

Ebben a kötetben határtalanul összeolvad Franciaország és a Kárpát-medence, szerelmes ifjúságban, fájdalomban és büszkeségben, és a jelenben való parttalan létezés szeretetében.

Összeolvad a gyönyörűséges, magabiztos Franciaország, ahol „Istent nem merik hinni”, és a „szomorúság úszkál a levegőben ezáltal”; meg a maradék, menedék mai Magyarország, ahol „elcsendesedik a táj és az ember. Már nem kell félni a seregélyektől, hogy rácsapnak a szőlőre. Az őszi tücsük még húzza erősen, de a búbosba esténként már be kell fűteni.”

• Érdemes-e a veszendőért naponta harcba szállni, ha az örökletes akkor is fennmarad, ha a kisujjunkat se mozdítjuk érte?
• Csak a halandóság a birtokunk, vagy azt is magunknak kell megteremtenünk, ami halhatatlan?

A könyv közvetve ezekre a kérdésekre is válaszol. Teremtésre kötelez bennünket, amit örökül hagyunk.

*
A küzdelem kulcs az örökséghez, és erkölcs a neve.
(Mészáros Géza)
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.