Boldogasszony

Az ősi anyaistennő magyar neve, később a Beata Virgo (Boldogságos Szűz) néven is nevezett Szűz Mária magyar népies neve. Gellért püspök tanácsára a térítők Szűz Máriára alkalmazták, a Szűzanya törzsökös szinonim szava lett. Kálmány Lajos ezt a munkáját 1885-ben publikálta. „Több okunk van a Boldogasszonyt, mint ős vallásunk istenasszonyát tekinteni, kinek ágyat, papucsot, kötőt ad népünk, kiről hiszi, hogy (teje, árja, saját ünnepe van, hogy fejkötő nélkül soha sincsen, hogy) a gyermekágyasok őrzője, gyógyítója, s mint ilyen jótevőt, hatalmast istenasszonynak veszi, mert poharát eláldja”.

Az ősi anyaistennő magyar neve, később a Beata Virgo (Boldogságos Szűz) néven is nevezett Szűz Mária magyar népies neve. Gellért püspök tanácsára a térítők Szűz Máriára alkalmazták, a Szűzanya törzsökös szinonim szava lett.

A világon nem hallottak Sarlós Boldogasszony, Nagyboldogasszony, Gyümülcsoltó Boldogasszony és Gyertyaszentelő Boldogasszonyról.

Kálmány Lajos ezt a munkáját 1885-ben publikálta.

*
„Több okunk van a Boldogasszonyt, mint ős vallásunk istenasszonyát tekinteni, kinek ágyat, papucsot, kötőt ad népünk, kiről hiszi, hogy (teje, árja, saját ünnepe van, hogy fejkötő nélkül soha sincsen, hogy) a gyermekágyasok őrzője, gyógyítója, s mint ilyen jótevőt, hatalmast istenasszonynak veszi, mert poharát eláldja”.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.