Iskolapadból a pokolba
Kókay László
Kókay László doberdói naplója
Könyv
Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kiadó, 2018
Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kiadó, 2018
304 oldal, Puha kötésű ragasztott A5 méret
ISBN 9786158086219
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 4 000 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 4 000 Ft
Leírás
Az „Iskolapadból a pokolba” című ezen kiadványt nem az alkotói képzelet teremtette, hanem maga a történelem, a viharos XX. század írta.
Annak is az egyik legsötétebb szakaszában született, az ún. Nagy Háborúban, amelynek során „először ütköztek meg gépekkel felszerelt milliós seregek, s amely ezért vált minden addig látottnál rettentőbb halál-malommá”.
A doberdói napló egy 18 éves szegedi piarista diákból lett önkéntes, Kókay László I. világháborús frontélményeinek a rendkívül részletes leírása. A naplóíró a gimnáziumi padból vonult be katonának és került ki szülővárosa háziezredéhez a világháború egyik legvéresebb hadszínterére, az olasz frontra, az Isonzó folyó mellé. A cs. és kir. szegedi 46. gyalogezred a Doberdón, a rommá lőtt San Martino falunál küzdött, amikor az önkéntes őrvezető a frontra érkezett.
A napló eseményei 1916 tavaszán, a legemlékezetesebb esemény, a doberdói vakondháború időszakában játszódik...
Szegény digó! Mit-vétettél te nekünk, s mit mi teneked? - szakad fel az őszinte sóhaj Kókay Lászlóban az aknarobbantás előtti drámai pillanatban.
Naplójában érzékletes és élményszerű leírást kapunk a lövészárokélet mindennapjai mellett a front mögötti viszonyokról a Segeti táborban, vagy épp a közeli Görzben.
Kókay László olasz nyelven is kiadott naplójának jelentős forrásértéke van, főként a történeti kutatás számára, ugyanakkor a korszak iránt érdeklődő olvasóknak is élvezetes és tanulságos olvasmányt jelent...
*
Az „Iskolapadból a Pokolba” című eme kiadványt Áder János, Magyarország köztársasági elnöke alábbi szavaival ajánljuk:
„Ma már tisztán látjuk a Nagy Háború okait és következményeit. A kései utódok józanságával, érzelmek nélkül tudunk beszélni haditervekről, csatákról és temetőkről. Ha azonban ott járunk az Isonzó menti dombokon, nem számok és dátumok jutnak eszünkbe, hanem azok, akiket a tűzvonalba vetett a sors: szinte újra átéljük a katonák rettegését és nyomorúságát. Gondolatban ismét elsiratjuk a halottakat, szívből szánjuk a testben vagy lélekben sérülteket, de a helytállás megindító jeleit is észrevesszük.
Mert osztrák-magyar és olasz egyenruhában egyaránt sokan voltak, akik tisztességből és becsületből még a véráztatta sziklák között is példát mutattak. Úgy illik hát, hogy az áldozatok mellett azokra is emlékezzünk, akik száz év távolából azt üzenik, hogy a legjobbak az embertelen küzdelemben is emberek tudtak maradni.
Kókay feljegyzéseit jó szívvel tudom az érdeklődő olvasók figyelmébe ajánlani, hogy lélekben egy rövid időre ők is a szegedi fiatalember bajtársainak érezhessék magukat... Naplója egy olyan honfitársunké, aki helytállásból és emberségből a földi pokolban is jól vizsgázott.”
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Annak is az egyik legsötétebb szakaszában született, az ún. Nagy Háborúban, amelynek során „először ütköztek meg gépekkel felszerelt milliós seregek, s amely ezért vált minden addig látottnál rettentőbb halál-malommá”.
A doberdói napló egy 18 éves szegedi piarista diákból lett önkéntes, Kókay László I. világháborús frontélményeinek a rendkívül részletes leírása. A naplóíró a gimnáziumi padból vonult be katonának és került ki szülővárosa háziezredéhez a világháború egyik legvéresebb hadszínterére, az olasz frontra, az Isonzó folyó mellé. A cs. és kir. szegedi 46. gyalogezred a Doberdón, a rommá lőtt San Martino falunál küzdött, amikor az önkéntes őrvezető a frontra érkezett.
A napló eseményei 1916 tavaszán, a legemlékezetesebb esemény, a doberdói vakondháború időszakában játszódik...
Szegény digó! Mit-vétettél te nekünk, s mit mi teneked? - szakad fel az őszinte sóhaj Kókay Lászlóban az aknarobbantás előtti drámai pillanatban.
Naplójában érzékletes és élményszerű leírást kapunk a lövészárokélet mindennapjai mellett a front mögötti viszonyokról a Segeti táborban, vagy épp a közeli Görzben.
Kókay László olasz nyelven is kiadott naplójának jelentős forrásértéke van, főként a történeti kutatás számára, ugyanakkor a korszak iránt érdeklődő olvasóknak is élvezetes és tanulságos olvasmányt jelent...
*
Az „Iskolapadból a Pokolba” című eme kiadványt Áder János, Magyarország köztársasági elnöke alábbi szavaival ajánljuk:
„Ma már tisztán látjuk a Nagy Háború okait és következményeit. A kései utódok józanságával, érzelmek nélkül tudunk beszélni haditervekről, csatákról és temetőkről. Ha azonban ott járunk az Isonzó menti dombokon, nem számok és dátumok jutnak eszünkbe, hanem azok, akiket a tűzvonalba vetett a sors: szinte újra átéljük a katonák rettegését és nyomorúságát. Gondolatban ismét elsiratjuk a halottakat, szívből szánjuk a testben vagy lélekben sérülteket, de a helytállás megindító jeleit is észrevesszük.
Mert osztrák-magyar és olasz egyenruhában egyaránt sokan voltak, akik tisztességből és becsületből még a véráztatta sziklák között is példát mutattak. Úgy illik hát, hogy az áldozatok mellett azokra is emlékezzünk, akik száz év távolából azt üzenik, hogy a legjobbak az embertelen küzdelemben is emberek tudtak maradni.
Kókay feljegyzéseit jó szívvel tudom az érdeklődő olvasók figyelmébe ajánlani, hogy lélekben egy rövid időre ők is a szegedi fiatalember bajtársainak érezhessék magukat... Naplója egy olyan honfitársunké, aki helytállásból és emberségből a földi pokolban is jól vizsgázott.”
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.