Magyar Menedék Könyvesház

Részletes kereső
Szerkesztette: Holló Szilvia Andrea - Szulovszky János - Az agyagművesség évezredei a Kárpát-medencében

Az agyagművesség évezredei a Kárpát-medencében

Szerkesztette: Holló Szilvia Andrea - Szulovszky János

Könyv
Magánkiadás kiadó, 2006
204 oldal, Puha kötésű ragasztott A4 méret
ISBN 9789637385834
Státusz: Készleten
Szállítás: 1 munkanap
Átvétel: Azonnal
Bolti ár: 4 990 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 4 990 Ft
Leírás
Az ásatások egyik legjellemzőbb leletanyaga a kerámia. Megfelelő módszerek kidolgozásával a kis töredékek nagy segítségére lehetnek a régészeknek: a mindennapi élet bemutatása mellett és a datálásban is támpontot nyújthatnak.

A néprajzosok is előszeretettel fordulnak az agyagművesség felé, hiszen a ma is élő készítési technikák ősi hagyományokra vezethetők vissza.

Az agyagipar története ezért a különböző diszciplínák érdeklődését keltette fel: ezekből szemezgetünk néhány tanulmány felidézésével - a teljesség igénye nélkül.

A kísérleti régészet eredményeit az utóbbi időben kezdik felismerni - derül ki Csongrádiné Balogh Évának és Lakatosné Pammer Gabriellának a százhalombattai Régészeti Parkban elvégzett vizsgálatait összefoglaló tanulmányából. 1996 és 2003 között őskori házakat rekonstruáltak, kemencéket állítottak fel, bronzot és vasat olvasztottak, csont- és kőeszközöket készítettek, textilt festettek.

A kerámia előállítását sem hanyagolták el. A műveletek során az ásatásokból megismert technikákat modellezték, a kísérleteket külföldi szakember is segítette. Összesen 4 égetést hajtottak végre, az egyes módozatok közötti különbségek érdekes konklúziókhoz vezettek.

Gabler Dénes a római kor kedvelt portékáját, a korallvörösen csillogó terra sigillata műhelyeit elemezte. A kerámia kialakításáról már a középkor embere is elragadóan nyilatkozott. A terra sigillata az asztali készlethez tartozott, ezért nagy hangsúlyt fektetettek a díszítésre.

A fazekas a pecsételőket vette igénybe ezek kialakításához. A külcsín mellett a bélyegek fontos információkat is hordoztak a készítő személyéről, és előfordulhatott reklám jellegű bélyegek alkalmazása is. Az edényeket gondosan kialakított kemencékben égették ki.

Wolf Mária a 10. századi magyarság kerámiaművességhez szolgáltat adatokat. A cikkből megtudhatjuk, hogy a borsodi földvár ásatása bővelkedett kerámialeletekben, ugyanis a település egy tűzvész következtében pusztult el, így a lakók az értékeiket hátrahagyták. Az edényeket kézi korongon, hurkatechnikával építették fel, a formák nem voltak változatosak, túlnyomó többségüket a fazekak alkották.

Külön csoportot alkotnak a nyakukon vízszintes bordával tagoltak. Wolf szerint ezt a fajta kialakítást a praktikusság vezérelte, amely a tej feldolgozásához köthető.

A céhek szervezett kereteket biztosítottak egy-egy mesterség gyakorlásához; Kemecsi Lajos a tatai fazekasok szervezeteit vette górcső alá. Az 1722-ben megalakult céh azt jelezte, hogy a településen nagyobb számú kézműves dolgozott. A hierarchia természetesen itt is érvényesült: a céhmester legfontosabb feladata a különböző szabályok betartása és betartatása volt.

P. Szalay Emőke a debreceni fazekas céh 16-19. századi céhleveleit elemezte. A források alapján elmondható, hogy a munkafolyamat szinte minden lépését meghatározták, az agyag begyűjtésétől egészen az árusításig.

Szulovszky János, a kötet egyik szerkesztője a gömöri agyagművesség 1893-ból származó technológiai leírását tárja az olvasók elé. Az irat szerzője, egy bizonyos Kovács Alajos, munkáját a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamarához intézte - jutalom reményében. Iparkodása minden bizonnyal összefüggésben állhatott a Kereskedelmi Múzeumban rendezendő országos agyag-, aszfalt-, cement- és kőipari kiállítással. Az összefoglalás jól sikerült, Kovács alaposan beszámolt a gömöri fazekasfalvak földrajzi helyzetéről, a geológiai adottságokról, a különböző agyag típusokról és munkafolyamatokról.

Értékelését rajzokkal tette szemléletesebbé... A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Szállítási és fizetési módok