A magyar függetlenségi harc 1848-1849-ben a Délvidéken
Olchváry Ödön
Könyv
Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kiadó, 2009
Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kiadó, 2009
236 oldal, Kemény kötésű fűzött FR5 méret
ISBN 9788686469137
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 3 900 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 3 900 Ft
Leírás
A magyar függetlenségi harc 1849-49-ben dél-magyarországi hadszínhelyen kezdődött, s ugyanott ért tragikus véget.
A szerző 1902-ben megjelent munkájának új kiadása, amely egy tanulmányt és 9 csatavázlatot tartalmaz térképekkel illusztrálva.*
OLCHVÁRY: A magyar függetlenségi harc 1848–49-ben a Délvidéken (Előszó)
A magyar függetlenségi harc 1848–1849-ben a dél-magyországi hadszinhelyen kezdődött s ugyanott nyert tragikus befejezést.
Munkám ama hadműveleteket tárgyalja, melyekben a magyar hadak a fölkelő szerbek s utóbb az egyesített osztrák-szerb csapatok ellen harcoltak.
Az ellenfél részéről ezen hadműveletek politikai alapon két külön epochát képeznek, – a szerb vajdaságért, majd az egységes monarchiáért való harc által; de miután ezeknek katonailag csak egy közös céljok vala: a magyar hadsereg leverése, e két időszakot magyar hadtörténeti munkámban külön választani fölöslegesnek tartottam.
Eme hadműveletek néphadak és rendes csapatok kisebb és nagyobb szabású vállalatait s a déli magyar hadseregnek a déli osztrák hadsereg ellen intézett küzdelmeit tárják elénk.
Fontos részei ezek a magyar haditörténetnek, melyekből okulhat az utókor. A kisebb és nagyobb vállalatok igen alkalmasok arra, hogy az ifjabb katonai nemzedéknek a csapatvezetésben tanitó iskolául szolgáljanak.
A Délvidék harcterületeit bejárván, megösmerjük Szt.-Tamásnak 1848-ban európai hirnévre alig érdemes szereplését. Az új nemzedék megjegyzi magának, hogy a gyászos polgárharcban Fejértemplom, Perlasz, Strázsa (Lagerdorf), Jarkovácz, Hegyes, Mosorin, stb. a magyar fegyver-dicsőség maradandóan emlékezetes helyei.
A honvéd zászlóaljak egy része (ezek közt a híres vörös sipkás 9-ik zlj.) a délvidéken nyerte a tűzkeresztséget, a férfias küzdelem első iskoláját; e zászlóaljak már itten s utóbb a főhadszínhelyen (a Tiszától az osztrák határig) s Erdélyben is, vitézkedésükkel bámulatba ejték a művelt világot.
Az itthon volt magyar ezredekből az egri Wasak, a nagyváradi Mihály nagyherceg – ma József főhercegünk ezrede, a debreczeni Don Miguelek, – Ferencz-Károly, Turszky s a többi ezredek zászlóaljai, mind megannyi hősök, már a Délvidéken küzdötték ki a nem múló fegyver dicsőség hervadhatatlan babérjait.
Ezredjök nevelte e vitéz csapatokat s ezek képezték a honvédeket, nevelvén bennök a katona legszebb erényét a vitézséget, melyet az ellenségben is becsülnünk és tisztelnünk kell.
A kiváló erkölcs mellett tárgyilagos önbírálattal, fogyatkozásainkat is a hazai történelemből ismerhetjük csupán, – míg a hadműveletek a haza földjén tájékoztatnak bennünket.
A fentiekből kitetszik, hogy munkámat nem a politikusnak, de a hadtörténelem kedvelőinek írtam. A Délvidéken tartózkodván, több harcterületet szemrevételezés folytán megösmertem.
*
„Ezeket s a rendelkezésre álló – ugyan bőséges, de még mindig hiányos – adat anyagot tanulmányozva, a dél-magyarországi hadszínhelynek eddig kevés részletességgel tárgyalt hadi eseményeit tanulmányszerűleg – s úgy vélem – tárgyilagosan megírva – adom át az olvasónak”.
Szabadkán, 1901. szeptember hónapban.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.