Az erdélyi magyar sajtó története 1940-1944

A magyar nemzet önazonosságához szervesen hozzátartoznak az Erdélyről, az ott élő magyarság múltjáról és jelenéről szerzett ismeretek és tapasztalatok. Példa és minta is egyaránt, szerves része tehát a magyar nemzeti önazonosságnak, mint ahogy az erdélyi magyar sajtó is szerves része az egyetemes magyar médiának. Értékeinek bemutatása, megismerése és közvetítése emiatt fontos és lényeges... Ez a könyv „Az Erdélyi Magyar Sajtó Története 1890-1940” című munka (2005) folytatása... A téma első átfogó szintézise, valódi hiánypótló mű. Azt a korszakot vizsgálja, amikor a történelmi események fordulatot hoztak az itt élő népek és az erdélyi magyar sajtó történetében is. Nyomon követhető a második bécsi döntés által kettészakított terület, a Magyarországhoz visszacsatolt Észak-Erdély és a Romániában maradt Dél-Erdély helyzete, a demográfiai-társadalmi jellemzők, a gazdasági-politikai helyzet, a művelődési viszonyok, a szellemi élet áttekintése, az erdélyi magyar sajtó kapcsolata az összmagyar sajtóval...

A magyar nemzet önazonosságához szervesen hozzátartoznak az Erdélyről, az ott élő magyarság múltjáról és jelenéről szerzett ismeretek és tapasztalatok, sőt gyakran éppen az erdélyi tapasztalatok indították a magyar kultúra jeles személyiségeit arra, hogy számot vessenek a nemzeti közösség múltjával és az előtte álló új feladatokkal, „különösen a kényszerű történelmi újrakezdések idején, midőn Erdély sorsa mintegy a nemzeti sors tükre lett.”

Erdély tehát példa és minta is egyaránt, szerves része a magyar nemzeti önazonosságnak, mint ahogy az erdélyi magyar sajtó is szerves része az egyetemes magyar médiának, emiatt fontos értékeinek a bemutatása, megismerése és közvetítése...
*
Fleisz János a kötet szerzője történész, sajtótörténész, Kolozsvárott diplomázott (1979), Magyarországon kandidált (1995) és habilitált (2001), erdélyi és magyarországi főiskolák, egyetemek oktatója.

Ez a könyv „Az Erdélyi Magyar Sajtó Története 1890-1940” című munkájának (2005) a folytatása. A téma első átfogó szintézise, valódi hiánypótló mű. Azt a korszakot vizsgálja, amikor a történelmi események fordulatot hoztak az itt élő népek és az erdélyi magyar sajtó történetében is.

Nyomon követhető benne:

A második bécsi döntés által kettészakított terület, a Magyarországhoz visszacsatolt Észak-Erdély és a Romániában maradt Dél-Erdély helyzete, a demográfiai-társadalmi jellemzők, a magyar sajtó változásai, jellemzői, egymástól való eltérései, a gazdasági-politikai helyzet, a művelődési viszonyok, a szellemi élet áttekintése, a sajtó hivatásának, a sajtóviszonyoknak, sajtószabályozásnak, sajtóirányításnak, a cenzúra kérdéseinek az elemzése, az erdélyi magyar sajtó helyének, jellegzetességeinek, az erdélyi magyar időszaki sajtótermékek típusainak bemutatása.

Ismerteti továbbá a térségi nagyvárosok, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Arad, Brassó, Temesvár, illetve Nagyenyed és más települések sajtóját, térségenként a jelentősebb lapokat, az erdélyi magyar sajtó kapcsolatát az összmagyar sajtóval.

(Függelék:)
• A kettészakadt erdélyi terület lehatárolása
• Az erdélyi magyar időszaki sajtó 1942-ben (Észak-Erdély, Dél-Erdély)
• Erdélyi magyar lapok és folyóiratok névmutatója
• Helységnévmutató
• Képmelléklet

*
„Reméljük, hogy a vizsgált terület összetett korszakáról készült első összegző jellegű sajtótörténeti munka hozzájárul a korabeli magyar társadalom jobb megismeréséhez és a sajtó teljesítményének megfelelő értékeléséhez!”
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.