Hasznos házi orvosságok - 18. század

A 17. század az orvostudomány nagy változásának időszaka volt. Ekkor a középkori eredetű, a 16. században még eleven, Istenre hagyatkozó, a gyógyítással szemben szkeptikus, a fűben-fában orvosságot sejtő szemlélet után előtérbe került az okokat felismerő, hatóanyagokkal gyógyító orvostudomány és gyógyszerészet. Addig a betegeskedés és betegápolás színtere a család volt, nem számítva a meglévő kevéske ispotályt, szegényházat és járványkórházat. Ennek megfelelően valamennyi nyomtatásban megjelent, vagy kézzel összeírt orvosló könyv a házi orvoslásra készült, és házilag elkészítendő recepteket tartalmazott. Ez a kötet a XVIII. századi orvosló háztartási kéziratokból közöl válogatást. Legtöbbjük a gyakorlati felhasználásról, annak gyakoriságáról tanúskodik. Hasznos ismereteket nyújt a receptes kéziratokból, hagyatékokból ez a válogatás, amely a gyógyítás, az egyéb ötletek és tanácsok, továbbá külön érdekességként az akkori nyelvezet iránt érdeklődőknek ajánlott.

A 17. század az orvostudomány nagy változásának időszaka volt. Ekkor a középkori eredetű, a 16. században még eleven, Istenre hagyatkozó, a gyógyítással szemben szkeptikus, a fűben-fában orvosságot sejtő szemlélet után lassan (érvényesen a 18. században) előtérbe került az okokat felismerő, hatóanyagokkal gyógyító orvostudomány és gyógyszerészet.

Addig a betegeskedés és betegápolás színtere a család volt. Nem számítva a meglévő kevéske ispotályt, szegényházat és járványkórházat. Ennek megfelelően valamennyi nyomtatásban megjelent, vagy kézzel összeírt orvosló könyv a házi orvoslás céljára készült, és házilag elkészítendő recepteket tartalmazott.

Ez a kötet a kisebb terjedelmű, 18. századi orvosló háztartási kéziratokból közöl válogatást. Legtöbbjük a gyakorlati felhasználásról, annak gyakoriságáról tanúskodik.

Érdekessége, hogy az ember- és állatgyógyító tanácsok mellett olyan tréfás eljárások, trükkök fordulnak elő bennük, amelyek szórakoztató célokat is szolgálnak...

A kéziratok szövegét a kötet hanghű átírásban közli, tehát amennyire lehetséges, az eredeti kiejtést reprodukálja, (törekedve) a mai helyesírás szerint. A saját javítások, kiegészítések szögletes zárójelben vannak...
*
Lába kinek megdagad:
Az fűzfának levelét főzze meg vízben, és mentűl melegebben eltűrheti, tedd az lábára, így használ!

Ebharapásrul:
Vedd az kattangkórót, száraszd meg, törd meg, hints(d) véle az harapást, kivonssza az mérget!

Bolondulásrul:
Az páva ganéját száraszd meg, és add meginnya (meginni) borban, ecetben, de megtörd! Elmúlik.

Torka kinek megdagad:
Az apróbojtorjánt főzd meg borban, és azzal kend, elmúlik!

Fogfehérítésrül:
Végy árpalisztet, elegyíts(d) meg mézzel, azzal dörgöld be az fogadat, fejír le(szen)!

Láz elleni orvosság:
Én bizony. édes komám uram, a negyednapi hideg ellen más, jobb orvosságot nem tudok, hanem a centoria, pápafű és bárányürőm levelét összetörvén s borban megfőzvén, reggelenként s esténként, mint az kávét, melegen igya az ember, s Isten után fog használni, mivel próbáltam!

Hogy az asztagodban az egerek kárt ne tegyenek:
Az asztagfenék alá elsőben, mikor kezdik rakni, disznóganéjt kell hinteni, és nem mennek bele!

Kamorában, házban, gabonás helyen hogy ne legyenek egerek:
Azon helyen egyet közülük égess meg, hogy a füsti elhassa az egér lakóhelyeit, és elfutnak onnét!

Vizes bor:
Eressz a borba, ha meg akarod tudni vizes-é, Tyúkmonyat (tojást), s ha vizes, legottan elmerül, ha tiszta bor, fenn úsz!

*
A „Hasznos Házi Orvosságok 18. Század” című eme kiadványt a XVIII. századi receptes kéziratokból, hagyatékokból a válogatás, a gyógyítás, az egyéb ötletek és tanácsok, továbbá külön érdekességként az akkori nyelvezet iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.