Magyar Menedék Könyvesház

Részletes kereső
Szigeti Gábor szerk. - Magyar élet Délvidéken

Magyar élet Délvidéken

Szigeti Gábor szerk.

Könyv
Ősi Örökségünk Alapítvány kiadó, 2019
364 oldal, Puha kötésű ragasztott B5 méret
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 3 400 Ft
Megtakarítás: 7%
Online ár: 3 162 Ft
Nincs készleten
Leírás
„A pánszlávizmus egy politikai, társadalmi és tudományos-kulturális mozgalom, amelynek célja a szláv népek politikai, társadalmi és kulturális egységének megteremtése, erősítése...

Rudnay Egyed „A pánszlávizmus” című, ebben a könyvben szereplő írása alapján azonban más szempontból vizsgálja, miszerint a pánszlávizmus életrehívója Mária Terézia, hirdetője és terjesztője a német Johann Gottfried Herder, támogatói a Habsburgok és haszonélvezői a szlávok voltak...

Legfőbb célja Magyarország idegen nyelvű, de magyar eredetű és múltú állampolgáraival egy idegen múlt és tudat elfogadtatása volt.

Eszközei voltak - az anyagi előnyökön kívül - a magyar múlt lealacsonyítása és megtagadása, amellyel egy időben a szlávok számára egy sohasem létezett, kívánatosan dicső múlt teremtése és elhitetése volt a cél az egész világgal.

„Úgy iktatták, tudományos megvitatás nélkül, a pánszlávizmus tanait a bécsi, meg a többi német egyetem tananyagába, ahogy azokat Johann Gottfried Herder terjesztette és lefektette, anélkül, hogy egyetlen ilyen irányú kívánság vagy panasz szláv oldalról elhangzott volna”...
*
A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.

A középkorban egyrészt Magyarország déli vármegyéit (Verőce, Pozsega, Szerém, Bács, Torontál, Temes, Keve), másrészt a Dunán, illetve Száván túli bánságokat (Ozorai, Sói, Macsói, Szörényi) értették alatta. Szent István korában még mint Alvidék volt ismert.

A török hódoltság kora után kezdték újra használni a kifejezést, ám a 18. századtól 1920-ig csak Bácska és a Bánság területét, az akkori Magyarország déli részét jelölték vele. A trianoni békeszerződés életbe lépésével, 1920-tól a Magyarországtól Jugoszláviához csatolt területeket nevezték Délvidéknek.

A második világháború alatt Jugoszláviától Magyarországhoz visszacsatolt országrészt (Dél-Bácska, Drávaszög, Muraköz és Muravidék) „az anyaországhoz visszatért délvidéki területnek” nevezték. Ugyanakkor a Bánság Romániához került nagyobb részét ettől kezdve már nem értették a Délvidék fogalmába.

A mai magyar szóhasználatban a Délvidék alatt - nem pontosan körülhatárolt földrajzi területként - Szerbia északi, Kárpát-medencei részét értjük (Vajdaság, belgrádi régió, Macsói-sík), gyakran Kelet-Horvátországot (Drávaszög, Nyugat-Szerémség) is beleértve. A köznapi beszédben ugyanakkor néha csak szűkebb értelemben, „Vajdaság”-ként említjük.

Politikai kifejezésként a „délvidéki magyarokat” vagy a vajdasági magyarokat jelenti, tágabb értelemben a vajdasági, horvátországi és szlovéniai magyarokat.

*
Ízelítő a TARTALOM szerinti, a Délvidék témájával kapcsolatos emigrációs irodalomból válogatott írásokból:

• Mi és a déli nemzetek: szerb - magyar kapcsolatok;
• A tótok délszláv eredetéről: külön nemzetté alakulásukról és a „kettős magyar honfoglalás” legújabb bizonyítékairól;
• A Balkánon és az Égei-tengeri térségben található, a magyarral egyező vagy rokon nyelvek;
• A magyarság nyoma a Balkán-félszigeten;
• Hogy született meg a Bánság?
• „Ha igazságot vetünk, békét aratunk”;
• Rudnay Egyed: A pánszlávizmus;
• A magyarországi nemzetiségek rövid története;
• Mérlegen a magyarság gazdasági kifosztása;
• Magyar-szerb kérdés;
• Szeresd hazádat!
• A horvát nép turáni eredete;
• Bácsországról - egy regös;
• Hunok, avarok, magyarok az Adrián;
• Tengerre magyar!
• Emlékezzünk a magyar Fiuméra!
• Az első világháború;
• Bosznia-Hercegovina osztrák-magyar annexiója;
• A „Szláv Vajdaság”;
• A magyar föld sorsa Trianon után az elszakított területeken;
• Titó bűnei az emberiség ellen;
• Titó tömeggyilkosságai a II. világháború végén;
• Új helyzet - új rendezés;
• Végveszélyben a drávaszögi magyarság!
• Magyarnak lenni;
• Bevándorlás a török pusztítás következtében;
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Szállítási és fizetési módok