Sumer és Ázsia

- Ki Olzsasz Szulejmenov és miért szükséges az, hogy sumér vonatkozású munkája a nyugati világ magyarsága számára elérhető legyen?

Kazah író és költő, aki történelmi, néprajzi és nyelvészeti tanulmányai során a dolgok gyökeréig hatoló alapossággal vizsgálta meg újra a sumér nép és az ázsiai török népek rokonságát.

Elemzése és érvei elkerülhetetlenül azt mutatják, hogy ezek a népek egy tőről fakadtak, köztük rokonság áll fenn.

Tanulmánya, mely Sumér-name címen Az i Ja (Zsazusü, Alma Ata, 1975) című kötete második és befejező részét képezi, egyik legbrilliánsabb munka, amely a kiadása előtt ezen a téren megjelent.

Széleskörű elemzésben felhasznál írástörténeti, vallási, néprajzi és nyelvészeti összehasonlításokat. Bemutatja a temetkezési szokásokat, vallási mítoszok, szimbólumok és elemi írásjelek azonosságát és fejlődési folyamatokat, elemzi a szóállomány egy részét, szótagokat, nyelvtani és hangtani egyezéseket.

„Végkövetkeztetésben a Sumér-türk kulturális rokonság tényének megállapítása elkerülhetetlen; véleményünk szerint a felsorakoztatott érvek bizonyító ereje sokkal tovább megy. Művének és módszerének példaként kell szolgálnia hasonló munkák számára.

Kifejezetten magyar szempontból is érdekes munka, hisz a magyarság nemcsak onogurokon keresztül van vérségi rokonságban a török népekkel, hanem az ezredforduló körüli perzsa és arab kútfők, sőt a Szent Korona alsó részében vésett szöveg, és számos más érv miatt a magyarok is nagyrészt török etnikumúak.

Ezt fokozzák avar és hun rokoni kötelékeink...”