Magyar Menedék Könyvesház

Részletes kereső
Farkasinszky Tibor - A Luca-szék

A Luca-szék

Farkasinszky Tibor

ősi istenség- és világjelképünk, (szárnyas) házioltárunk

Könyv
Miskolci Bölcsész Egyesület kiadó, 2020
308 oldal, Puha kötésű ragasztott A5 méret
ISBN 9786155590054
Státusz: Készleten
Szállítás: 1 munkanap
Átvétel: Azonnal
Bolti ár: 2 999 Ft
Megtakarítás: 7%
Online ár: 2 790 Ft
Leírás
Kivonat Farkasinszky Tibor: „A Luca-szék” című könyvéből, amelyet 2014.12.12-i alkalomra készített Bolya István:

A Luca név jelentése az ősi vallás, tudomány, művészet sumer közlekedési nyelvén: Világ-anyaistennőnk.

Drágakőként csillogó fehér lúd vagy hattyú, az égen a Hattyú csillagkép, melyet az Észak Keresztje névvel is illetnek, és amely a keresztény kereszt több ezer éves előzményének égi csillagzata.

Drágakőként csillogó, a Napot, fényt; időt, időjárást; vihart, zivatart erősítő, dúsító; fénnyel, esővel bőven ajándékozó istennő.

Drágakőként csillogó, ember- és apróállat-teremtő istennő…
A jelentés azért fontos, mert a Luca-napi, vagy ahhoz kapcsolódó termékenységvarázsló mondókák alapja.

A világ teremtő istennője...
Ez a jelentés pedig azért fontos, mert Világteremtő Istennőről szól, nem férfi Istenről. Örvendetes, hogy az ősi vallás és bölcselet elsődleges női ősprincípiumának emléke így fennmaradt nálunk Luca, a finneknél Kawe/Ilmatar, Mezopotámiában pedig Tiamat ős-anyaistennő nevében.

Luca napját Luca-heti ünnepségek kísérték, így a mai karácsony ünnepei is oda tartoztak. Ekkor sült lúd/liba, kenyér és bor volt az ünnepi eledel. Ám a keresztény korban a libaétel fogyasztásának szokását is áttették gyermeteg mesével Márton napjára, november 11-re, valószínűleg a böjti időszak betartatása miatt. (Megjegyzendő, hogy Luca napja régen a téli napforduló, XII. 21-22., a napfény erősödése kezdetének napja volt, és a keresztény korban tették át december 13-ra.)

A Luca-szék istenség- és világjelképünk, házi-oltárunk is volt. Arra sohasem ültek, vagy álltak rá. A Luca-szék-nek a szék szóösszetevője tehát nem ülőszéket jelent, hanem Luca istennő jelképes tartózkodási és működési helyét, székhelyét.

A három lábú Luca-szék fedőlapja lehet háromszög, vagy korong alakú. A Luca-szék készítése szellemi azonosulás volt az ősi vallással, az istenséggel és a mindenséggel. A keresztény egyház ezért is üldözte, még az 1900-as évek elején is csendőrökkel koboztatta el és égettette el a felfedezett Luca-széket.

A Luca-szék az istennői hármasságot és az isteni férfiúi hármasságot egyaránt jelképezi. Ezért az istenségjelképünk. De a hármasságok a Világmindenséget, a Földet és az Eget úgyszintén jelképezik, ezért a Luca-szék a világjelképünk is.

Ennek megfelelően a Luca-szék készítője a szék elkészítésével az ősi vallás egyik istenség- és világjelképét, házi-oltárát készítette el, s azzal azonosulván az ősi vallás híve lett. Alkotását s azzal önmagát is bemutatásra vitte a szent helyre, amely mindenféle vallású ember temploma is volt eredetileg. Ott a közösség tudomásul vehette, hogy az ősi vallás újabb híve bemutatkozott, s őt maguk közé fogadhatták.

A boszorkány az ősi vallás híve volt, ezért a keresztény inkvizíció máglyán eléget(tet)te, vagy vízbe fojttatta őket. A boszorkányok nem bánthatták a Luca-szék készítőjét, s mákot sem szedegethettek a sáros utcán. A mákszórás mint magszórás termékenység-varázslás volt, termékennyé tette a falu földjeit. Ma is élő hagyománya a karácsonyi mákos ételek, kalács (bejgli), mákos tészta, mákos derelye készítésének és fogyasztásának szokása.

Hazaérve a templomtól, vagy a keresztúttól kerülhetett sor a Luca-szék házi-oltárrá történő felavatására: tűzrakás mellett a Luca-széket felszerelhették a házi-oltári tartozékaival (ez szintén december 25-re esik): A Luca-széket letakarhatták ősi istenségjelképekkel díszített terítővel, szárnyas oltár esetében a három láb 3 síkjára szerelhettek falemezlapokat, amelyek közül a két szélső alkotta a szárnyakat, ha mindhárom lemezt egy síkba állították (s a két szárnyat megtámasztották); e lemezeket is díszítették istenségjelképekkel.

A Luca-székre helyezhettek égő gyertyákat, vagy mécsest a Tűz- és Napistenség, sarlót a Holdisten tiszteletére és feltehették rá Luca istennő szobrát is. A házi-oltár így hasonlíthatott Babba Mária/Madsar későbbi csíksomlyói ábrázolásához.

A tűzrakás és a feldíszített Luca-szék mellett pedig a felavatás résztvevői ősi dalokat énekelhettek, a tűzön libát, szalonnát, vagy mást süthettek és kenyérrel ehettek, hozzá bort ihattak hajnalig. A felavatott Luca-széket az ún. tisztaszobában helyezhették el. Az üldözés miatt később a Luca-széket a szuszék helyettesíthette, de az már nem volt ugyanaz.

A Luca-nap hetében volt szokás a lucázás, amely többnyire termékenységvarázsló mondókákból és tevékenységekből állt, vö. Pl.: (Bük, Vas m.; Tátrai Zs. gy. 1966., im. 224.)

„Luca-Luca kitty-kotty, kity-kotty,
Tojjanak a tiktyok, luggyok!
Kalbászuk olyan hosszi legyen, mint a falu hossza!
Szalonnájuk olyan vastag legyen, mint a mestergerenda!
Zsírjuk annyi legyen, mint kútba a víz!
Pénzük annyi legyen, mint a pelyvakutyóba a pelyva! (...)”

*

Ajánljuk mellé:
A Lehel kürtje faragványainak jelentéséről
A Magyarok hitregei őshazája és a felezés meótiszi rejtöki régi világtörvénye ANTIKVÁR A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Szállítási és fizetési módok