Az istenek természete

Az ókori római író, filozófus és politikus az antik irodalom egyik óriása, az antik széppróza legnagyobb mestere. Ama kevés ókori szerzők közé tartozik, akiknek a művei nem töredékesek, hiánytalanul maradtak meg: számtalan (magán)levele, bírósági vád- és védőbeszéde, filozófiai és esztétikai értekezése túlélte az évezredeket. Filozófusként is számottevő. „Az istenek természete”, eredeti címén „De natura deorum” révén nemcsak az első latin nyelvű vallásfilozófiai művet hozta létre, amely az egyes főbb doktrínák szerint mutatta be az istenek természetét, ill. azt, hogy létezik-e valami szent és isteni lényeg... Arra helyezte a hangsúlyt, hogy mindez milyen szerepet játszik az emberi civilizációban és az államban, különösképpen pedig magában Rómában, illetve annak közéletében...

Marcus Tullius Cicero (Arpinum, Kr. e. 106. január 3. – Formiae, Kr. e. 43. december 7.) ókori római író, filozófus és politikus. Kortársai – köztük politikai ellenfelei is – ragyogó, már-már boszorkányos tehetségű szónoknak tartották, de az írásai is remekművek.

Mindenképp az antik irodalom egyik óriása, de a tankönyvek általában abban is megegyeznek, hogy ő az antik széppróza legnagyobb mestere. Ehhez hozzájárul az is, hogy ama kevés ókori szerzők közé tartozik, akiknek a művei nem töredékesek, hiánytalanul maradtak meg: számtalan (magán)levele, bírósági vád- és védőbeszéde, filozófiai és esztétikai értekezése túlélte az évezredeket. Filozófusként is számottevő (elsősorban a sztoikus iskolához sorolható, de még inkább „eklektikus”, az iskolákból neki tetsző tanokat vegyítő filozófusnak szokás minősíteni).
*
„Sok olyan dolog van a filozófiában, amelyet eddig egyáltalán nem magyaráztak meg eléggé, s – miként te is nagyon jól tudod, Brutusom – az istenek természete roppant nehéz és igen homályos kérdés, azonban rendkívüli jelentősége van a lélek megismerése szempontjából, és a vallás előírásait is szükségképpen érinti.

E tárgykörben nagyon különböznek és szerfölött eltérnek egymástól a legkiemelkedőbb tudósok nézetei.

A megvitatás részletes okfejtést igényel, leszögezve, hogy a filozófia kiinduló pontja mind a mai napig a tudomány, és hogy az Academia hívei bölcsen nem értenek egyet a bizonytalan föltevésekkel…”

*
Cicero „Az Istenek Természete” című munkáját Havas László jegyzetei valamint szakirodalmi tájékoztató, bibiliográfia, képek ill. képjegyzék követi.

Különösen sokat tett a filozófia népszerűsítése érdekében. Jól ismerte a régi nagy iskolák tanításait (Platónt, Arisztotelészt), a Szókratész és Platón módszereit felújító újakadémikusok, valamint a sztoikus és epikureus mesterek tanítását, s azok alapelveit. Anélkül, hogy egyetlen iskola mellett kötelezte volna el magát – mint korának legtöbb gondolkodója -, válogatva alakította ki a maga filozófiai nézetét, ezért eklektikusnak nevezzük. Filozófiai témái többségükben a kor Rómájának kérdéseihez kapcsolódnak...

Marcus Tullius Cicero - „Az istenek természete”, eredeti címén „De natura deorum” révén nemcsak az első latin nyelvű vallásfilozófiai művet hozta létre, amely az egyes főbb doktrínák szerint mutatta be az istenek természetét, ill. azt, hogy létezik-e valami szent és isteni lényeg... Arra helyezte a hangsúlyt, hogy mindez milyen szerepet játszik az emberi civilizációban és az államban, különösképpen pedig magában Rómában, illetve annak közéletében...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.