Vadászösvényeken

Az itt közzétett vadászemlékek könyv alakban 1930-ban jelentek meg először. Szerzőjük a „Magyar Vadászújság” főszerkesztője volt, annak 1917-es megalakulásától kezdve. „Róttam az ország középhegységeit, havasait… Volt területem a Visegrádi-hegységben, a Börzsönyi hegyekben, Arad megyében, Máramarosban; nem ösmertem fáradtságot, távolságot, nélkülözést; megtanultam kúszni, mint a kígyó, elsajátítottam a szarvasok nyelvét…” – írja egy helyütt a Szerző. A szarvascserkészetek mellett megemlékezik a dámvad-, őz-, zerge-, vaddisznó-, császármadár- és nyírfajdvadászatokról, sőt a pisztránghorgászatról is. Önmagáról pedig olyan vadászként vall, akit „mindig égő vadászszenvedély ösztökél, biztat” melynek „ki nem alvó oltára az élő vadban való gyönyörködés és a vadászmesterkedés.”

Gyöngyöshalászi Takách Gyula ama nimródok közé tartozott, akik nemcsak a vadászterületeken, de az írói berkekben is biztonsággal kiismerték magukat.

Az itt közzétett vadászemlékei könyv alakban 1930-ban jelentek meg először. Szerzőjük a „Magyar Vadászújság” főszerkesztője volt, annak 1917-es megalakulásától kezdve. A „Nimród” méltó riválisának számító lapot a Magyar Vadászok Országos Szövetsége adta ki, és elsősorban vadászati, vadtenyésztési és vadászgazdaságpolitikiai kérdésekkel foglalkozott.

„Róttam… az ország középhegységeit, havasait… Volt területem a Visegrádi-hegységben, a Börzsönyi hegyekben, Arad megyében, Máramarosban; nem ösmertem fáradtságot, távolságot, nélkülözést; megtanultam kúszni, mint a kígyó, elsajátítottam a szarvasok nyelvét…” – írja egy helyütt a Szerző.

*
A „Vadászösvényeken” című eme könyvében a szarvascserkészetek mellett megemlékezik:

• a dámvad-, őz-, zerge-, vaddisznó-, császármadár- és nyírfajdvadászatokról, sőt
• a pisztránghorgászatról is.

Önmagáról pedig olyan vadászként vall, akit „mindig égő vadászszenvedély ösztökél, biztat” melynek „ki nem alvó oltára az élő vadban való gyönyörködés és a vadászmesterkedés.”
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.