Blaha Lujza naplója - ANTIKVÁR

A „nemzet csalogánya”, Blaha Lujza (1850-1926) életének és mesés pályafutásának történetét írja meg. Közvetlen szavakkal beszél színészi fejlődésének, sikereinek, utazásainak és három házasságának kalandos eseményeiről. Színes képet rajzol a kor pesti, sőt bécsi és párizsi társasági életéről s a divatos fürdőhelyek mulatságairól. Bensőséges humora és kitűnő megfigyelőképessége közelségünkbe hozza pályatársait, de életre kelnek a Napló lapjain a múlt század végének művészeti és társadalmi nagyságai is – Jókaitól Munkácsyn keresztül egészen Türr Istvánig. Egy melegszívű művész-asszony vallomása a körülötte kavargó életről – és ami számára legkedvesebb: arról a tündérkastélyról, amelynek színház a neve...

A KÖTET ANTIKVÁR (HASZNÁLT) PÉLDÁNY! ALÁHÚZÁSOK ÉS FIRKÁK ELŐFORDULHATNAK BENNE! AZ ESZTÉTIKAI ÁLLAPOTÉRT FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALUNK, ENNEK TUDATÁBAN RENDELJE MEG! KÖSZÖNJÜK!

*
Blaha Lujza az a magyar színésznő, akinek alakját már saját kora is a legendák égboltozatába emelte – s hírnevének ragyogásán a közben elmúlt idő sem haloványított szinte semmit.

Naplójában életének és mesés pályafutásának történetét írja meg. Közvetlen szavakkal beszél színészi fejlődésének, sikereinek, utazásainak és három házasságának kalandos eseményeiről. Színes képet rajzol a kor pesti, sőt bécsi és párizsi társasági életéről s a divatos fürdőhelyek mulatságairól. Bensőséges humora és kitűnő megfigyelőképessége közelségünkbe hozza pályatársait, de életre kelnek a Napló lapjain a múlt század végének művészeti és társadalmi nagyságai is – Jókaitól Munkácsyn keresztül egészen Türr Istvánig.

Kellemes olvasmány Blaháné naplója; egy melegszívű művész-asszony vallomása a körülötte kavargó életről – és ami számára legkedvesebb: arról a tündérkastélyról, amelynek színház a neve...
(Csillag Ilona)
*
Blaha Lujza (született Reindl Ludovika) (Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, Erzsébetváros, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.