Hungária és a középkori pápaság történeti időrendje

A kultúrnépek az időmérést és az időszámítást tudománnyá fejlesztették. Ez a tudomány a kronológia vagy kortan. Az időmérés és az időszámítás majdnem mindenütt és mindig az égitestek mozgása és változása alapján történt, ehhez naptárainkban csak a nap és az év fogalma szükségeltetik. Az időmérésnek azt a módját, amely az égitestek mozgásának a lehetőség szerinti pontos számításán alapszik, a matematikai kronológia tárgyalja; azzal pedig, hogy a különböző népek különböző korokban a maguk módján hogyan mérték és számították az időt, a történelmi kronológia foglalkozik. A történelem időrend, a csillagászati időrend mindenek felett!

A szerző bevezetése:

Az elmúlt tizenöt évben olyan mennyiségű új tudás került napvilágra a történelmi időrend kapcsán, amely elengedhetetlenné tette egy új Hungária történeti időrendje című ismertető megjelentetését. Mivel a megkeresztelkedett Hungária története szorosan kapcsolódott a pápaság történetéhez, nem hagyhatjuk ki a pápaság újkronológiáját sem.

A kultúrnépek az időmérést és az időszámítást tudománnyá fejlesztették. Ez a tudomány a kronológia vagy kortan. Az időmérés és az időszámítás majdnem mindenütt és mindig az égitestek mozgása és változása alapján történt, ehhez naptárainkban csak a nap és az év fogalma szükségeltetik. Az időmérésnek azt a módját, amely az égitestek mozgásának a lehetőség szerinti pontos számításán alapszik, a matematikai kronológia tárgyalja; azzal pedig, hogy a különböző népek különböző korokban a maguk módján hogyan mérték és számították az időt, a történelmi kronológia foglalkozik.

Évek óta hangsúlyozom; egy bizonyos, írásban megörökített esemény csak akkor kap történelmi jelleget, ha meg tudjuk állapítani, hogy hol és mikor történt az esemény, különben a legendák, mondák világában a helye.

A történelemben matematika és csillagászat nélkül teljes lenne a zűrzavar, így a capitoliumi ludak esetleg a szedáni kapituláció mellé kerülnének.

A modern értelemben vett tudományos kronológia elindítása SCALIGER francia humanistának és ellenfelének PETAVIUS jezsuita szerzetesnek a nevéhez fűződik. A tudományos kronológia a 19. században születik meg, miközben mindenben a középkori Európa tudománytalan, keresztény időszámításainak a (világ teremtésétől levezetett) egymástól számos elemében különböző típusaira támaszkodik.

Az elmúlt idő csillagászok által determinált fogalom, amelyet történelmi nap-és holdfogyatkozások egymáshoz illeszkedő sora határoz meg.

Az ezen az elven alapuló Hungár naptár szerint Julius Caesar i. sz. 152-ben vezette be a Julianus naptárt, és Jézus születése az i. sz. 194-es évre tehető. Ez a naptárkezdés 196 évvel eltér a hivatalosan elfogadott, széles körben tanított időponttól — amely I. e. 45.

Azóta az évet kb. 365.25 napnak számítjuk a tényleges 365.2422 helyett. Ebben a dolgozatban a „régi típusú keresztény időszámítás jelölésére a Kr. u. formát használom, míg az „új típusú keresztény időszámítás jelölésére — amely megegyezik a csillagászati időszámítással — az i. sz. formát alkalmazom. A két időszámítás között általában 190 év az eltérés, amely abból adódik, hogy Kr. u. 1 = az i. sz. 191-es évvel.

FIGYELMEZTETÉS!
A Magyar Köztársaság Alkotmánya: (Részlet) „70/G.& (2) Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak.

Kutatásaimat a mesterséges intelligencia és a természetes unintelligencia nagyban segítette.

A TÖRTÉNELEM IDŐREND! A CSILLAGASZATI IDŐREND MINDENEK FELETT! A kézirat lezárva 2024. január 22-én.
(Skoda Zoltán)
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.