Julianus barát - ANTIKVÁR

Szerző: Kodolányi János

Julianus barát - ANTIKVÁR

Ár: 0 Ft · Jelenleg nem kapható

Adatok

Kiadó
Magvető
Megjelenés
1962
Kötés
Kemény kötésű fűzött
Oldalszám
912 oldal
Cikkszám
MM-19031
Tömeg
619 g

Az először 1938-ban kiadott regény igen népszerű volt, többször, több nyelven is kiadták. A tatárjárás korával foglalkozik. Kapcsolódik a magyar és a közép-európai XIII. századot élethűen és korszerű szimbolikával fölidéző „A vas fiai” és a „Boldog Margit” című regényekhez...

Leírás

A KÖTET ANTIKVÁR (HASZNÁLT) PÉLDÁNY! ALÁHÚZÁSOK ÉS FIRKÁK ELŐFORDULHATNAK BENNE! AZ ESZTÉTIKAI ÁLLAPOTÉRT FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALUNK, ENNEK TUDATÁBAN RENDELJE MEG! KÖSZÖNJÜK!

A JULIÁNUS BARÁT-ot 1938 szeptemberében Helsinkiben fejezte be KODOLÁNYI JÁNOS (1899-1969), szorongva a magyarság és választott nemzete, a finnek sorsáért a világháború kirobbanása előtt.

A regény népszerű lett, sokszor kiadták; olasz fordítás, később megfilmesített változat is gyarapította a sikerét. Köztudomásúan történelmi regénytrilógia részeként is olvasható, a tatárjárás korát, a magyar és a közép-európai XIII. századot élethűen és korszerű szimbolikával fölidéző „A vas fiai” és a „Boldog Margit” című regényekhez kapcsolódik.

Németh László szerint a „Julianus barátban mond el legtöbbet az író magáról, és ebben kalandozza a legszabadabban birodalmát...”

A „JULIANUS BARÁT” című eme kiadványt a személye és kora, a tatárjárás iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.

Ajánljuk még a könyv filmváltozatát is:
Koltay Gábor: Julianus címmel

Kodolányi János a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb regényírója (akárcsak barátja, Németh László), világirodalmi rangú epikus. Könyvei évek óta több kiadásban és nagy példányszámban jelennek meg, szerepe ezzel együtt is vitatott. A mai irodalmi- és közéletben, a közoktatásban jelentőségéhez képest kevéssé (el)ismert; az irodalmi- és közélet más berkeiben és a szélesebb közönség körében ugyanakkor évtizedek óta töretlenül népszerű, sőt újabban Várkonyi Nándorral és Hamvas Bélával együtt – elsősorban Jókai Anna elnevezése nyomán – „a nagy triász” néven emlegetve, mint „szellemi iránytű”, meghatározó a jelentősége.

Munkássága valamennyi irodalmi műnemre kiterjedt (líra, dráma, epika, ezen belül a novella és regény, továbbá az esszé). Életének inkább késői szakaszában regényíróként nemcsak a magyar, hanem a világirodalom nagyjai sorába is beírta magát, műveit több nyelvre is lefordították. Elsősorban az ókori mitológiát (Égő csipkebokor; Vízöntő; Új ég, új föld), illetve a tatárjárást (Boldog Margit; Julianus barát; A vas fiai) feldolgozó regényei fontosak...

Ezeket is ajánljuk