Szilárd Leó - Zseni árnyékában

Szilárd Leó életregénye érdekesen rajzolja meg a századelő Budapestjét, ahol a gyermekkor évei teltek, majd a budapesti és később a berlini egyetemi évek következnek. Berlinben már Einstein, Plank és mások munkássága nyomán bontakozóban van az atomfizika, valójában az ő hatásukra kezd mélyebben foglalkozni a fizikával. Angliába költözik, itt kezd foglalkozni a rádióaktivitással, az atomenergia felszabadításának gondolatával. 1939-ben már az Egyesült Államokban találjuk, itt éri a maghasadás Németországban történt felfedezésének a híre. Kutatásait a New York-i Columbia Egyetemen folytatja, s sikerül bebizonyítania az uránhasadásnál a neutronsokszorozást. A Manhattan-terv programban üzembe helyezik az első atomreaktort, 1944-re elkészül az első atombomba is. Szilárd Leó minden befolyását latba veti – mint tudjuk, sikertelenül –, hogy emberek ellen ne használják. Az életrajzi regény olvasmányos, tényeiben pontos, érdekes munka. – Fiataloknak és felnőtteknek egyaránt ajánlott...

Szerzője William ​Lanouette, akinek Szilárd Leóról (1898-1964) szóló életregénye a tudós születése előtti időszaktól kíséri végig – élete utolsó napjáig – a híres fizikus történetét.

Érdekesen rajzolja meg a századelő Budapestjét, ahol a gyermekkor évei teltek, majd a budapesti és később a berlini egyetemi évek következnek. Berlinben már Einstein, Plank és mások munkássága nyomán bontakozóban van az atomfizika, valójában az ő hatásukra kezd mélyebben foglalkozni a fizikával Szilárd Leó. Einsteinnel közelebbi munkakapcsolatba is került, több szabadalmat jegyeztetnek be ők ketten együtt. Ennek az együttes munkálkodásnak egy időre a történelem vet véget.

Szilárd 1933-ban Angliába költözik, itt kezd foglalkozni a rádióaktivitással, az atomenergia felszabadításának gondolatával. 1939-ben már az Egyesült Államokban találjuk, itt éri a maghasadás Németországban történt felfedezésének a híre. Kutatásait a New York-i Columbia Egyetemen folytatja, s sikerül bebizonyítania az uránhasadásnál a neutronsokszorozást.

Tőle függetlenül Enrico Fermi Chicagóban, Frederik-Joliot Curie Párizsban is rájön a neutronsokszorozásra. A háborús fenyegetettséget jól érezve, Szilárd Leó a felismerés publikálását meg akarta akadályozni, de nem járt sikerrel, 1939-ben napvilágot láttak a kutatási adatok. Ekkor Wigner Jenő, Teller Ede és Szilárd Leó felkeresték az ugyancsak Amerikában élő Einsteint, akiről úgy tudták: kapcsolatot tart Roosevelt elnökkel, azt kérték tőle, hívja fel figyelmét a láncreakció lényegére, s arra a veszélyre, hogy a tudás birtokában vannak a németek is.

Az ekkor született, sokszor emlegetett híres levél kapcsán indul el a Manhattan-terv. Ebben a programban dolgozott Neumann János is. E munka keretében 1942-ben üzembe helyezik az első atomreaktort, 1944-re elkészül az első atombomba is. Szilárd Leó minden befolyását latba veti – mint tudjuk, sikertelenül –, hogy emberek ellen ne használják.

A II. világháború után biológiával kezdett foglalkozni, a biofizika atyjaként is emlegetik. A radiobiológia, a molekuláris biológia, a mikrobiológia kérdései érdekelték, saját magán is kísérletezett, mégpedig sikerrel. Magasabb elismerést, Nobel-díjat soha nem kapott, viszonylag fiatalon vitte el egy szívroham. Az életrajzi regény olvasmányos, tényeiben pontos, érdekes munka. – Fiataloknak és felnőtteknek egyaránt ajánlott.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.