Kozmikus dualitások

Mit rejtenek a világ legősibb szimbólumai, és milyen kapcsolat fűzi össze a hidat, a szivárványt, a Grált vagy éppen a zarándoklatokat? René Guénon Kozmikus dualitások című kötete a tradicionális bölcselet egyik legnagyobb alakjának írásain keresztül tárja fel a látszólag különálló vallási, mitológiai és metafizikai motívumok mély összefüggéseit. A kötet tanulmányai arra hívják az olvasót, hogy a világ ellentétpárjai mögött felismerje azt a magasabb rendű egységet, amelyet a hagyományok szimbólumai őriznek. A könyvet különösen értékessé teszi a függelékben közölt Grillot de Givry-tanulmány, amely Guénon szellemi környezetébe is betekintést enged. Ez a mű nem csupán olvasmány, hanem izgalmas szellemi utazás mindazok számára, akik a dolgok rejtettebb jelentését keresik.

Mit jelent valójában a fény és a sötétség, az ég és a föld, a cselekvés és a szemlélődés, a férfi és a nő princípiuma? Vajon ezek egyszerű ellentétek, vagy ugyanannak a mélyebb valóságnak a különböző megnyilvánulásai?

René Guénon Kozmikus dualitások című műve olyan kérdésekre keresi a választ, amelyek az emberiséget ősidők óta foglalkoztatják. A modern gondolkodás hajlamos a világot egymással szemben álló kategóriákra bontani, Guénon azonban arra mutat rá, hogy a valódi hagyományok szemléletében a dualitások nem végső ellentétek, hanem egy magasabb egység kifejeződései. A könyv a metafizika, a vallástörténet, a szimbolika és a tradicionális bölcselet határterületein vezet végig, miközben feltárja a különböző kultúrák és szellemi hagyományok meglepő összefüggéseit.

A kötet különleges ereje abban rejlik, hogy nem pusztán elméleteket kínál, hanem egy olyan szemléletmódot, amelyből a világ jelenségei új megvilágításba kerülnek. Az olvasó fokozatosan felismerheti, hogy a látszólagos ellentétek mögött egy mélyebb rend húzódik meg, és hogy a tradicionális civilizációk szimbólumai nem önkényes kulturális termékek, hanem egyetemes igazságok hordozói.

Ez a könyv nem könnyű olvasmány, de éppen ezért rendkívül gazdag. Azok számára, akik nyitottak a filozófia, a vallások mélyebb jelentésrétegei, az ezoterikus szimbolika vagy a tradicionális gondolkodás iránt, a Kozmikus dualitások valódi szellemi kalandot kínál. Guénon műve egyszerre késztet elmélyülésre, kérdésfeltevésre és a megszokott gondolkodási keretek újragondolására.

A Kozmikus dualitások nem csupán egy könyv a világ ellentétpárjairól – hanem meghívás annak felismerésére, hogy minden kettősség mögött ott rejlik az Egység.

TARTALOM

A kozmikus dualitások

A létra szimbolikája
Átkelés a vizeken
A hét sugár és a szivárvány
A híd szimbolikája
A híd és a szivárvány

A Grál ezoterizmusa

A mennykövek
Kőművesek és ácsok

A nyelvek adománya
Rózsakeresztek és rózsakeresztesek
Beavatási szervezetek és titkos társaságok
A beavatási titokról

A zarándoklatok kapcsán

FÜGGELÉK

Grillot de Givry: A népi misztika központjai
A fordító utószava

A fordító utószava a könyvhöz:

Guénon tanulmányai mellett kötetünk tartalmazza Grillot de Givry A népi misztika központjai című írását – erre reflektálva írta Guénon A zarándoklatok kapcsán című cikkét. Folytatjuk ezzel azt a sort, amit A „Világ Középpontja” kötettel kezdtünk, ahol Louis Charbonneau-Lassay egy tanulmányát közöltük. Sajnos hazánkban meglehetősen ismeretlenek azok az írástudók, akik Guénon szellemi környezetét alkották, főleg a Regnabit és a Le Voile d’Isis-korszak katolikus ezotériát megújítani igyekvő szerzői. Éppen ezért tűnhet úgy, hogy Guénon „magányos farkas” volt a francia szellemi porondon, pedig a látszat csal: egy egész szellemi áramlat kiemelkedő alkotója volt, akinek a munkássága később némileg más irányba fordult.

Émile-Jules Grillot de Givry (1874–1924) a jezsuitáknál tanult, s érdeklődése először a keleti nyelvek, majd a keresztény ezotéria és az okkultizmus felé fordult. Paracelsust, rózsakeresztes szövegeket, de Savonarolát is fordított. Saját munkái közül kiemelendő az 1902-es Lourdes, ville initiatique (Lourdes, a beavatás városa), az 1911-es Le Christ et la patrie (Krisztus és a haza), de legfontosabb a poszthumusz, 1929-es monumentális Musée des sorciers, mages et alchimistes, ami olvasható magyarul is (a némiképp kifacsart Boszorkányság (Mágia és alkímia - A titkos tudományok könyve címmel (Hermit, 2004).)

A bibliai idézeteket a katolikus fordítás szerint adtuk meg (Szent István Társulati Biblia), ahol viszont szükségesnek láttuk a szövegösszefüggés és/vagy a fordított szöveg eltérése miatt, ott közöltünk másikat is (mindegyik: https://szentiras.hu). Előfordult, hogy az idézetként megadott francia szöveg jelentősebben eltért a magyar Biblia-szövegtől, itt a főszövegben annak általunk készített fordítását közöljük, míg lábjegyzetben a közkeletű magyar verziót.

Ami az idegen szavak és kifejezések (héber, kínai, szanszkrit, stb.) átírását illeti, ezeket a magyarban már meghonosodott nevek/szavak esetén abban a formában, ennek hiányában pedig a Guénon által használt formában közöljük (tekintve hogy jópár, többé-kevésbé eltérő, „hivatalos” magyar átírás létezik, melyek ráadásul az idők során is változtak/változnak). A legtöbbször meghagytuk egyes fogalmak Guénon által használt nagy kezdőbetűjét is, annak ellenére, hogy a magyarban sokszor nem bevett így írni őket.

A [szögletes zárójelben] lévő jegyzetek a fordítótól származnak. Ezek száma minimális, de lábjegyzetben adtuk meg néhány – főként idézőjeles – fogalom francia eredetijét, ahol a magyar verzió önmagában talán félreértésre adhat(na) okot. (Néhány kivételtől eltekintve a kevéssé ismert történelmi/kultúrtörténeti nevek és fogalmak jegyzetelésétől is eltekintettünk – ezek rövid utánajárással azonosíthatóak –, mivel ellenkező esetben sok helyen szinte mondatonként jegyzetelnünk volna Guénon szövegét.)

Eddigi Guénon-fordításainkhoz hasonlóan több kifejezésnél megtartottuk az idegen(es) alakot – magyar megfelelő, illetve magyarosabb szinonimák/alternatívák keresése helyett –, főként a Guénon által „favorizált” terminus technicus-oknál. Így például a principe nem lett alapelv, hanem princípium (valami, ami magasabban áll, mint az egyszerű alapelv, ezért talán a princípium jobban illik a szerző által neki tulajdonított „metafizikai” jelleghez). Ugyanígy a tradíció/tradicionális (és nem hagyomány/hagyományos), profán (és nem világi vagy laikus), etc.

Nehezíti Guénon fordítását az a sajátos stílusa, hogy pontosvesszővel elválasztott hosszú (kör)mondatokat, gondolatsorokat vet papírra (amelyek még csak nem is mindig egy-egy összetett mondat részei!) Bármilyen idegen is legyen a megszokott magyar kifejezésmódtól – és a közkezen forgó filozófiai szövegek nagy többségétől –, mégis ragaszkodtunk hozzá, hogy ha lehet, szinte szó szerint kövessük az eredetit. (Tehát – több idegen nyelvű és magyar fordítástól eltérően – nem bontottuk rövidebb magyar mondatokra az eredeti hosszú francia mondatokat.) A legtöbbször megtartottuk továbbá az eredeti szórendet még akkor is, ha így nem igazán magyaros, mivel a – sokszor így is nehezen követhető – gondolatfűzér egyébként jóval kevésbé lenne érthető. Mindez sokszor a stílus rovására ment, de csak remélni tudjuk, hogy az érthetőségére nem. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.