Udvarhely vármegye nemes családjai
Pálmay József
Könyv
Heraldika kiadó, 1999
Heraldika kiadó, 1999
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 3 550 Ft
Megtakarítás: 7%
Online ár: 3 302 Ft
Leírás
Szoblahói Pálmay József (Eperjes, /ma Szlovákia/ 1863 – 19??) genealógus. Udvarhely vármegye múzeumának titkára. Apja szoblahói Pálma Constantin (később Pálmay Szilárd, 1848-49-es honvédtiszt, aki a nagysallói ütközetben megsebesült, 1869-től honvéd-főhadnagy), anyja Nagy Mari.
Három gimnáziumi osztályt Léván tanult a piaristáknál. Apjának halála (1877) után a IV. és V. osztályt Bécsben végezte. Szülei halála után katonai pályára lépett és a budapesti közös hadsereg hadapród-iskolájának növendéke lett. 1883-ban a marosvásárhelyi 62. ezredhez hadapródnak nevezték ki. A hadseregből való kilépése után a rangja megtartásával tartalékba helyezték. Előbb a jegyzői pályán működött, 1897-ben mint a szőkefalvi kör jegyzője, Székelyudvarhelyre megyei allevéltárnokká nevezték ki.
Ezentúl kizárólag a székely családok genealógiájával foglalkozott, amely annyira elfoglalta minden idejét, hogy 700 forintos hivataláról is lemondott és Udvarhely vármegye múzeumának titkári állását fogadta el. Előbb tárcákat, 1897 után politikai cikkeket írt Vén Göthös álnév alatt a Kolozsvár (folyóirat)ba...
*
Udvarhely vármegye 1876-ban alakult Udvarhelyszékből. (korábban: Telegdiszék, benne Bardóc és Keresztúr fiúszékek). 1920-tól Románia része lett, annak ellenére, hogy a lakosság 99%-a magyar nemzetiségű volt. A II. bécsi döntés értelmében a terület 1940-1944 között újra Magyarországhoz tartozott, de visszakerült Romániához. 1960-ban a területét a romániai Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyék között osztották fel...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Három gimnáziumi osztályt Léván tanult a piaristáknál. Apjának halála (1877) után a IV. és V. osztályt Bécsben végezte. Szülei halála után katonai pályára lépett és a budapesti közös hadsereg hadapród-iskolájának növendéke lett. 1883-ban a marosvásárhelyi 62. ezredhez hadapródnak nevezték ki. A hadseregből való kilépése után a rangja megtartásával tartalékba helyezték. Előbb a jegyzői pályán működött, 1897-ben mint a szőkefalvi kör jegyzője, Székelyudvarhelyre megyei allevéltárnokká nevezték ki.
Ezentúl kizárólag a székely családok genealógiájával foglalkozott, amely annyira elfoglalta minden idejét, hogy 700 forintos hivataláról is lemondott és Udvarhely vármegye múzeumának titkári állását fogadta el. Előbb tárcákat, 1897 után politikai cikkeket írt Vén Göthös álnév alatt a Kolozsvár (folyóirat)ba...
*
Udvarhely vármegye 1876-ban alakult Udvarhelyszékből. (korábban: Telegdiszék, benne Bardóc és Keresztúr fiúszékek). 1920-tól Románia része lett, annak ellenére, hogy a lakosság 99%-a magyar nemzetiségű volt. A II. bécsi döntés értelmében a terület 1940-1944 között újra Magyarországhoz tartozott, de visszakerült Romániához. 1960-ban a területét a romániai Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyék között osztották fel...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.