Balladáskönyv
Sinka István
Könyv
Püski kiadó, 2009
Püski kiadó, 2009
ISBN 9789633020029
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 1 500 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 1 500 Ft
Leírás
SINKA ISTVÁN (Nagyszalonta, /ma Románia, Bihar megye/ 1897. szeptember 24. – Budapest, 1969. június 17.) Kossuth-díjas (1990) költő, író.
Bihari ridegpásztor családban született, maga is bojtár, majd juhász volt Nagyszalonta környékén. 1920-ban Vésztőn telepedett le. A Magyar Falu című újság pályázatára küldte be első verseit. Veres Péterrel, Szabó Pállal és Barsi Dénessel kötött barátságot. 1935-ben Barsi, Szabó és Sinka megalapították a Kelet Népe című folyóiratot. 1936-ban Budapestre költözött. Munkát nem talált, nyomorgott... 1939-ben Püski Sándor, a Magyar Élet kiadója jelentette meg Vád című verseskötetét. 1945 után szembehelyezkedett a szocialista átalakulással, és hosszú időre kívül rekedt az irodalmi életen...
*
A magyar nép a balladák népe. A nemzet történelme maga is egyetlen fenséges ballada.
A nemzet imája, Kölcsey himnusza balladai lüktetésű drámai ének, sűrített magyar történelem. Népköltészetünk is a balladák a legerőteljesebb alkotásai. Egyik legnagyobb költőnk, mint a ballada Shakespeareje nyerte el a halhatatlanságot.
SINKA ISTVÁN költészetének is a balladák a legkiemelkedőbb és különös színt jelentő értékei. Sinka a legmélyebb magyar rétegekből emelkedett ki. Onnan hozta magával a balladai készséget és szemléletet.
Balladáiban a népi Magyarország rejtett világa, s lefojtott fájdalma elevenedik meg drámai erővel. Muhoray Mihály színes képei a rokonlelkű művész teremtő készségével juttatják kifejezésre Sinka balladáinak drámai feszültségét.
*
A „BALLADÁSKÖNYV” című ezen kiadványt a balladák iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk, akik úgy tekintenek Sinka István balladáira, mint sűrített magyar történelemre és úgy forgatják ezt a kötetet, hogy a szerzője az egyik legnagyobb költőnk, mint a ballada Shakespeareje nyerte el a halhatatlanságot.
*
Ajánlott még:
A fekete bojtár vallomásai. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Bihari ridegpásztor családban született, maga is bojtár, majd juhász volt Nagyszalonta környékén. 1920-ban Vésztőn telepedett le. A Magyar Falu című újság pályázatára küldte be első verseit. Veres Péterrel, Szabó Pállal és Barsi Dénessel kötött barátságot. 1935-ben Barsi, Szabó és Sinka megalapították a Kelet Népe című folyóiratot. 1936-ban Budapestre költözött. Munkát nem talált, nyomorgott... 1939-ben Püski Sándor, a Magyar Élet kiadója jelentette meg Vád című verseskötetét. 1945 után szembehelyezkedett a szocialista átalakulással, és hosszú időre kívül rekedt az irodalmi életen...
*
A magyar nép a balladák népe. A nemzet történelme maga is egyetlen fenséges ballada.
A nemzet imája, Kölcsey himnusza balladai lüktetésű drámai ének, sűrített magyar történelem. Népköltészetünk is a balladák a legerőteljesebb alkotásai. Egyik legnagyobb költőnk, mint a ballada Shakespeareje nyerte el a halhatatlanságot.
SINKA ISTVÁN költészetének is a balladák a legkiemelkedőbb és különös színt jelentő értékei. Sinka a legmélyebb magyar rétegekből emelkedett ki. Onnan hozta magával a balladai készséget és szemléletet.
Balladáiban a népi Magyarország rejtett világa, s lefojtott fájdalma elevenedik meg drámai erővel. Muhoray Mihály színes képei a rokonlelkű művész teremtő készségével juttatják kifejezésre Sinka balladáinak drámai feszültségét.
*
A „BALLADÁSKÖNYV” című ezen kiadványt a balladák iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk, akik úgy tekintenek Sinka István balladáira, mint sűrített magyar történelemre és úgy forgatják ezt a kötetet, hogy a szerzője az egyik legnagyobb költőnk, mint a ballada Shakespeareje nyerte el a halhatatlanságot.
*
Ajánlott még:
A fekete bojtár vallomásai. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.