Juppiter három napja

Örök érvényű igazság:

„A barátság oka nem lehet véletlen, sem az egymásra utaltság. Még kevésbé az azonos világnézeti beállítottság vagy politikai célkitűzés. A barátság oka egyedül a barátság maga.”
(Wass Albert)

A hagyatékban maradt 4 színmű:

• Juppiter három napja;
• Napsugár;
• A gombacsináló;
• Az asszony és az idegen.

A hagyatékban megőrzött, géppel írt szövegek helyenként magukon viselik a szerző kézírásos javítgatásainak nyomait, de - sajnos semmi közelebbi tájékoztatást nem nyújtanak a darabok keletkezéseinek körülményeiről.

Nem kétséges azonban, hogy mind az emigráció éveiben, még Németországban íródtak - bizonyítva, hogy Wass Albertnek a színpad iránti, korai keletű vonzalma nem szűnt meg idegenben, a hontalanság éveiben sem.

A „Jupiter Három Napja” három felvonásból álló szatirikus vígjáték, minden jel szerint a legsikerültebb ilyen jellegű munkája Wass Albertnek.

„Történik Európában, 1948-ban” - áll a kézirat első oldalán, s minden valószínűség szerint akkoriban is íródott, az emigráció kezdeti szakaszában. Arról szól a darab, hogy Jupiter, az egykori rómaiak mitológiai főistene nem sokkal a háború után megjelenik a Földön - valahol Európában - és megpróbál a feldúlt romos világban rendet teremteni, békességet, megértést, boldogságot szerezni az emberiségnek. Azonban képtelen és fura, nevetséges és megkerülhetetlen akadályokba ütközik, és csak a fiatalságban talál a tervei megvalósításához társakat.

Nem hiányzik a darabból a szerelmi vonulat sem, a férfi és a nő viszonyának, mindenkori bonyolultságának játékos ábrázolása. Mitológia és a XX. századi realitások láncolata keveredik és változik a darabban, rendkívül szellemes megközelítésben, sokatmondó kicsengéssel.

A „Napsugár” című színművét színpadi regénynek nevezte Wass Albert. Ez ugyancsak Németországi tartózkodása idején íródott. Előzőleg 1944-ben ugyanilyen címmel regényt is írt, amelyiknek a kézirata menekülés közben valószínűleg elveszett.

A színmű valójában az erdélyi havasok tájairól elinduló, a háború és a hadifogság színterein egyaránt egymást kereső fiatal szerelmespár - Napsugár és János - különös kalandokban bővelkedő története. Erőteljes, háború ellenes hangvételű, az embertelenség minden változatát, a pusztító erők minden tobzódását keményen elítélő, a tiszta humánum érvényesüléséért érvelő színpadi mű. Münchenben 1948-ban be is mutatta egy magyar emigráns színjátszó társulat.

A „Gombacsináló” leginkább gyermekeknek szóló, végig versben írt munka.

Egészen más jellegű alkotás „Az Asszony és az Idegen” című rövid jelenet, ami Wass Albert kevésbé ismert írói készségnek megnyilatkozásáról, az abszurd iránti fogékonyságáról tanúskodik.

A „Jupiter Három Napja” című ezen kiadványt Wass Albert műveit kedvelő, adott esetben a hagyatékban marad négy színmű: „Jupiter három napja - Napsugár - A gombacsináló - Az asszony és az idegen” iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.