Porszem a napsugárban

Kosáryné Réz Lola (Selmecbánya, /szlovákul Banská Štiavnica, város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Selmecbányai járásában, a járás székhelye/ 1892. december 7. – Budapest, 1984. december 27.) író, műfordító. Kosáry Domokos történész édesanyja...

Selmecbányán járt gimnáziumba is. 1912-ben férjhez ment Kosáry János zenetanárhoz. Egy verses elbeszélésével elnyerte a Kisfaludy-Társaság pályadíját, 1918-ban megnyerte az Athenaeum regény-pályadíját Filoména című regényével, mely meleg szívvel és asszonyi megértéssel mondja el egy kis parasztcseléd megható történetét. A háború után Budapestre került és igen bő irodalmi munkásságot fejtett ki. Számos regényt írt és nagyon sok elbeszélést a Nyugat-ba, Új Időkbe, számos napilapba. Műveinek fő vonzóereje a nőies lágyság, finom, meleg érzés és a felvidéki, főleg a selmecbányai hangulatok kedves ábrázolása. Mint ifjúsági író is kedvelt volt.

Pályáját költőként kezdte, háborúellenes verseket publikált különböző felvidéki lapokban. Ulrik inas című regényéről Füst Milán írt a Nyugatban. Később az Új idők munkatársaként dolgozott, majd a Magyar Lányok című lapot szerkeszti. Könyvei rendkívül népszerűek voltak. 1921 és 1944 között 38 ifjúsági regénye jelent meg, közülük néhány - elsősorban a Tibi-történetek - több kiadást is megért. Németből, franciából, angolból fordított regényeket. Lefordította többek között Pearl Buck regényeit, Margaret Mitchell Elfújta a szél című regényét.

Művei 1989-től új kiadásokban jelennek meg. Századik születésnapja alkalmából a Magyar Írószövetség Kosáryné Réz Lola sírjánál a Farkasréti temetőben koszorúzási ünnepséget tartott, 1992. december 7-én.

Főművei: Filomena, Álom, Ulrik inas, Pityu, A pápaszem, A vén diák, Péter, Porszem a napsugárban, Koldusok, Egy hordó bor, Selmeci diákok, Lelkek és arcok (elbeszélés), A föld ködében, Aranykapu, Asszonybeszéd, Morzsáék, Perceg a szú, Vaskalitka, Por és hamu.

A KOSÁRYNÉ RÉZ LOLA Regénytár első kötete emblematikusan összegzi ennek a kivételes életműnek az alapkérdését: Hogyan indul neki egy fiatal lány a szerelemnek?

• Hogyan múlnak az apró bolondságok?
• Hogyan jön a házasság?
• Hogyan jön a megszokás?
• Hogyan jönnek a gyerekek?
• Miért jut mindenkinek csak kis boldogság?

Vagy ha már nagyon sok jut ki: akkor is csak sok kis boldogságdarab az osztályrész. S nem a teljes, meghasítatlan Egész.

- S miért lehet ezekben a kis boldogságokban és kis boldogtalanságokban úgy, oly halálosan, oly reménytelenül, annyira szürkén elmorzsolódni?

A kiváló társadalmi regény egy emberöltő feledéséből lép ki az olvasók elé.

Ez a könyv a női élet regénye 1930-ból.

A „Porszem a Napsugárban” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik azt kívánják nyomon követni, hogy női szemmel, asszonyszemmel nézve milyen mások még az élet nagy kérdései is, hogyan indul neki egy fiatal lány a szerelemnek, hogyan telik meg érzelmekkel a szíve, hogyan múlnak az apró bolondságok, hogyan jön a házasság, a férj, a megszokás, hogyan jönnek a gyerekek, hogyan jönnek lassan a negyvenes évek buktatói, a szegénységre gazdagság, fiatalságra öregség, csókra csóktalanság, hogyan süt vissza néha-néha mégis a nap, s hogyan múlt el közben az élet, miért lehet a kis boldogságokban és kis boldogtalanságokban úgy, oly halálosan, olyan reménytelenül és annyira szürkén elmorzsolódni?

Ajánljuk még:
Ulrik inas
Egy leány a sok közül
A föld ködében
Marinka három udvarlója
A vén diák
Egy hordó bor
Különös ismertetőjele: nincs
Porszem a napsugárban
Por és hamu
Vaskalitka
Asszonybeszéd
Perceg a szú