Képtelen természetrajz
Nagy Lajos
Könyv
Holnap kiadó kiadó, 2012
Holnap kiadó kiadó, 2012
231 oldal, Kemény kötésű fűzött A5 méret
ISBN 9789633490266
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 2 300 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 2 300 Ft
Leírás
A kötet Nagy Lajos (1883-1954) Kossuth-díjas magyar író, publicista karcolatainak legjavát tartalmazza...
Köztudomású, hogy a karcolat - a rövid, néhány oldalas novella mellett - talán a legnagylajosibb műfaj, hiszen az író sajátos tehetsége éppen abban áll, hogy apróbb, az általános figyelmeket sokszor elkerülő tényekben tud rámutatni a jellemző tartalmak megnyilatkozásformáira.
*
KÉPTELEN TERMÉSZETRAJZ ÉS MÁS KARCOLATOK:
TARTALOM - KÉPTELEN TERMÉSZETRAJZ
A KÍGYÓ, AZ ELEFÁNT, A SAS, A HANGYA, A MILLIOMOS-ÁLLAT A NAGY BREHM ÚJ KÖTETÉBŐL, A KUTYA, A CSŐRÖS EMLŐS, AZ ICHTHYOSAURUS, A MAGYAR FÖLDBIRTOKOS, A MEDVE, A VÍZILÓ, A GÓLYA, A LÓ, A MACSKA, A TYÚK, A TIGRIS, A KOLIBRI, A BÚVÁR HENCSER, A FARKAS, A SZARVASMARHA, A HAL, A LÉGY, AZ OROSZLÁN, A DISZNÓ, A KANÁRI, A PAPAGÁJ, A LÚD, A NYÚL, A PACSIRTA, A BÉKA, A SÜN, A DENEVÉR, A PONTY, A JUH, A STRUCC, A BOGÁR, A TEVE, A KENGURU, A POLOSKA, A ZSIRÁF, A FÓKA, A MAJOM, A SZÚNYOG, A VILLAMOS-ÁLLAT, A TEKNŐSBÉKA, A FECSKE...
• KARCOLATOK:
MIKOR LESZ VÉGE A HÁBORÚNAK?
HADISEBÉSZET
BESZÉLGETÉS A HADIMILLIOMOSSAL
HOGY IS ÁLLUNK AZOKKAL A CÍMZÉSEKKEL?
AZ ÉN KARÁCSONYFÁM
LEVÉL AMERIKAI NAGYBÁCSIMHOZ
A POTYKA VILÁGSZEMLÉLETE
KÖZ- ÉS MAGÁNÉLELMEZÉSI KISKÁTÉ
A PÉNZ
ELTŰNTEM
A MINISZTER HASONLATAI
AUTOSZUGGESZTIÓ
A KÖLTŐ
MIRE JÓ A RÁDIÓ?
A FÉLTÉKENY EMBER
A JÓ POLGÁR
TAVASZI KISKÁTÉ
NYÁRI KISKÁTÉ
STRANDKÉPEK
HELYZETKÉP
HADÜGY EGY BIZONYOS ÜLÉSEN
AZ INDUS FAKÍR ÉS A MAGYAR FAKÍR
MI MINDENT KELLENE CSINÁLNI
POLGÁRI KÖLCSÖNTAN
ROSSZ A KÖZLEKEDÉS
HOGYAN KELL KORÁN FEKÜDNI ÉS KORÁN KELNI
FASISZTA KISKÁTÉ NEM FASISZTÁK SZÁMÁRA
OLASZORSZÁGI CSENDÉLET
SZEGÉNY NÉMET FEJEDELMEK
INTERPELLÁCIÓ A SZÚNYOG-ÜGYBEN
BETILTANI!
NYARALÁS UTÁN
FRANKÜGYI KISKÁTÉ
SZERELMI BÁNAT
WEEK-END
FÜRDÉS
NYÁRI ÖRÖMÖK
PENGŐ-TAN
A HALÁL ÉS A FAVÁGÓ
ŐSZI MÉLABÚ
MIÉRT ROHAN AZ AUTÓ?
HOGYAN ÉLHETÜNK SZÁZ ÉVIG?
CÉDULA A KAPUN
CSILLAGOS ÉG
KÉPES MELLÉKLET
JÓL ÁLL A BÚZA
EL KELL ZÁRNI A GÁZCSAPOKAT!
AKASZTÁSÜGYI KISKÁTÉ
TÖBB OPTIMIZMUST!
AZ ÖNGYILKOSOK BÜNTETÉSE
BAJ VAN PALÉOLOGUE-GAL
SZERELMES FÉRFI
TAVASZI DIVAT
VIGYÁZZUNK ERKÖLCSEINKRE!
MI AZ, HOGY MUNKÁSKÜLSEJŰ?
A TEHETSÉGTELEN ÍRÓ TERMÉSZETRAJZA
KÖLCSÖNTAN
BÁTORSÁG
FRISSEN MÁZOLVA
MEGTÉRÉS
A BESZÉLŐ PAPAGÁJ
A SZAKADÉK
A HÓNAP TÜKRE
A FALU ÖRÖKÖLT
REMETE-IGAZOLVÁNY
A KÖNYV ÉS A CÍME
NAGY LAJOS KRÓNIKÁJA
LEGYENEK HOLTIG KEGYELMESEK
• KÉPTELEN TERMÉSZETRAJZ
A KÍGYÓ
A kígyó borzasztó hosszú állat, hosszabb a legrövidebb öntözőcsőnél is. Előfordul mind az öt világrészben, mezőkön, kövecses-homokos földeken, erdőben és a patikák címtábláin, leginkább azonban mégis a szép női kebleken, sőt a jóbarátok keblén is, ez az utóbbi fajta azonban igen beteges és gyenge, amiért is a jóbarát azt a keblén melengeti.
A kígyó igen buta állat, ezért a hüllők közé sorozzák. Lábait illetőleg nyomorék, egy lába sincsen, és ezért hason mászik, ami különben alázatos természetére is vall. Legnagyobb kígyó az óriáskígyó, ez születésekor még óriási kicsiny ugyan, de később napról napra hosszabb lesz, míg végre akkorára nő, hogy ha akkor a farkára állna és fölegyenesedne, pont akkora lenne, mint egy óriás.
Igen nagy és veszedelmes kígyó még a csörgőkígyó. Ennek méregfogai vannak, harapása halálos, miért is a farka végén kis lemezeket hord, amikkel menet közben csörög, figyelmeztetvén az embereket, hogy jön, fussanak el, mert különben baj lesz. Persze, aki süket, az könnyen megjárhatja, ezért nem jó süketnek lenni!
Aztán igen helyre pörge kis kígyó a vipera. Ez minden jó magyar ember szívének kedves kígyója, mert idegen származása dacára is szívesen időzik magyar földön, például a pilisi hegyekben, ahol a svábokat meg-megcsípi néha. A vipera által harapott seb is lehet halálos, célszerű a sebet kiégetni, vagy, ha a vipera egy szép leány képét csípi meg, kiszívni, sőt ez az eljárás előzetes védekezésül is helyes (lásd: profilaxis), azaz a mondott csinos képet lehet kígyócsípés nélkül is előre kiszívni, de csak egy kicsit, nehogy nevezettet a mamája a leendő kígyómarás helyén megpofozza.
Mulatságos látvány a pápaszemes kígyó, akit egyszer szürke hályog ellen operáltak, azóta pápaszemet hord, és rossz kedve van. Az emberi életben is szerepel, mint anyós.
Mint minden élőlény, a kígyó is örül a tavasznak, mégpedig annyira, hogy ilyenkor örömében kibújik a bőréből.
Az óriáskígyót különösen az életunt tyúkok szeretik, egy ilyen életunt tyúk kimegy az erdőre, és addig vár, míg jön egy óriáskígyó, aki mikor meglátja a tyúkot, annyira elcsodálkozik azon a buta tyúkon, hogy kitátja a száját, és az tátva marad. Most a tyúk egy életem, egy halálom! kiáltással beleugrik a kígyó szájába, s mivel a kígyó ijedtében becsukja a száját, a tyúk megfullad. A kígyó most amit főztél, edd is meg! meggondolással elkezdi nyelni a tyúkot, s mivel aznap még úgysem evett, egyúttal táplálkozik is általa.
Nevezetesek még a kígyóbűvölők. Ezek cirkuszban és orfeumban mutogatják magukat. Kihoznak egy nagy kígyót, azt kissé felemelik, és hogy el ne dőljön, megtámasztják. A kígyó kíváncsian várja, hogy mi fog ebből kisülni, és közben mereven bámulja az artistát, akit ez a tekintet, mivel nagy fene kígyóról van szó, valósággal megbűvöl, szíve dobog, térde inog, ajka reszket, és ijedtében mindenféle marhaságot csinál, ami az úgynevezett kígyóbűvölés, más szóval jaj, de unalmas az élet!
Jeles kígyók még: a repülő kígyó, a budai sikló, a rája, a lazac és a vízi göreb. Érdekes lenne még egy kis rövid sárga kígyó lila kecskeszakállal.
A kígyó életkora egy naptól tíz-tizenkét évig terjed, mindig attól függ, hogy a bennszülöttek mikor verik agyon. Húsát kiköpik, de bőréből szép pénztárcákat csinálnak, amit nagy előszeretettel lopnak az emberek. A nagy kígyók a fiatal kígyókat, ha nagyon pajkosak, azzal fenyegetik, hogy vigyázz, mert jön a bőrkereskedő bácsi!
AZ ELEFÁNT
Az elefánt a legnagyobb szárazföldi állat, de csak a felnőtt elefánt, mert egy igen kis elefánt például jóval kisebb, mint egy igen nagy víziló. Az elefánt úgynevezett állatkertekben fordul elő, a föld minden nagyobb városában, amiért is az elefánt hazája széles e világ, amiben a művészhez hasonlít. Állatkert nélkül csakis Indiában és Afrikában fordul elő, amiért is azok, akik elefántvadászatra indulnak Pilisvörösvárra, kénytelenek néhány nyúllal beérni.
Az elefánt igen rosszkedvű állat, már kicsiny korában állandóan megnyúlt orral járkál, ezért aztán az orra úgy is marad, és ormány nevet vesz föl. Jókedve úgyszólván csak akkor van, ha ütik, mert bőrének vastagsága miatt az ütést nem érzi, s ezen jóízűt röhög.
Az elefánt hangja trombitaharsogáshoz hasonlít, ami megtévesztően hasonlít ahhoz, amiről az olvasókönyvek mint az elefánt hangjáról szólnak, s amiről azt mondják, hogy hasonlít a trombitaharsogáshoz.
Az elefánt fűvel, szénával, kölessel és rizzsel táplálkozik. Barbár erkölcséről tesz tanúbizonyságot, hogy megjelenik a rizsföldeken, telezabálja magát, és fizetés nélkül távozik.
Az elefánt testi ereje óriási, hallatlan nagy terheket elbír, de tízszer annyit ő sem bír el.
Az elefánt igen sajátságosan iszik, beledugja ormányát a vízbe, éppen úgy, mint a nagyorrú kávénénikék a kávéba, de aztán a kávénénikéktől eltérőleg teleszívja az ormányát, és azt nem hagyja csak úgy visszacsöpögni a kötényére, hanem igenis belespricceli a szájába, amiben bizony a disznóhoz hasonlít, nem mintha a disznó is így tenne, hanem mert ez már mégiscsak illetlenség.
Az elefánt betegségei közt leggyakoribb a nátha; képzelhető, mekkora náthája szokott lenni.
Az elefánt igen okos állat, volt például egyszer egy szabónak egy elefántja, ez olyan okos volt, hogy amikor a szabó elment hazulról, az elefántot otthon hagyta, és a kaput bezárta, az elefánt, mikor idegenek akartak bemenni a szabó udvarába, nem eresztette be őket, mert nem is tudta volna kinyitni a kaput, meg nem is tudta, hogy be akarnak menni.
Az elefánt az állatkertben a hátán egy trónusszerű alkotmányt cipel, amibe egy leány és egy férfi beleül, és a szerelemről csevegnek, ekkor az elefánt az úgynevezett elefánt szerepét játssza.
Az elefántot robbanó golyóval vadásszák, amire nagyon dühös. Életkora igen magas, egy tudós egyszer sokáig figyelt egy elefántot, amint a...
*
A „Képtelen Természetrajz” című eme kiadványt a fenti humoros karcolatok, tréfás írások iránt érdeklődő, remélhetőleg majd jól is szórakozó és sokat nevető olvasóinknak ajánljuk.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Köztudomású, hogy a karcolat - a rövid, néhány oldalas novella mellett - talán a legnagylajosibb műfaj, hiszen az író sajátos tehetsége éppen abban áll, hogy apróbb, az általános figyelmeket sokszor elkerülő tényekben tud rámutatni a jellemző tartalmak megnyilatkozásformáira.
*
KÉPTELEN TERMÉSZETRAJZ ÉS MÁS KARCOLATOK:
TARTALOM - KÉPTELEN TERMÉSZETRAJZ
A KÍGYÓ, AZ ELEFÁNT, A SAS, A HANGYA, A MILLIOMOS-ÁLLAT A NAGY BREHM ÚJ KÖTETÉBŐL, A KUTYA, A CSŐRÖS EMLŐS, AZ ICHTHYOSAURUS, A MAGYAR FÖLDBIRTOKOS, A MEDVE, A VÍZILÓ, A GÓLYA, A LÓ, A MACSKA, A TYÚK, A TIGRIS, A KOLIBRI, A BÚVÁR HENCSER, A FARKAS, A SZARVASMARHA, A HAL, A LÉGY, AZ OROSZLÁN, A DISZNÓ, A KANÁRI, A PAPAGÁJ, A LÚD, A NYÚL, A PACSIRTA, A BÉKA, A SÜN, A DENEVÉR, A PONTY, A JUH, A STRUCC, A BOGÁR, A TEVE, A KENGURU, A POLOSKA, A ZSIRÁF, A FÓKA, A MAJOM, A SZÚNYOG, A VILLAMOS-ÁLLAT, A TEKNŐSBÉKA, A FECSKE...
• KARCOLATOK:
MIKOR LESZ VÉGE A HÁBORÚNAK?
HADISEBÉSZET
BESZÉLGETÉS A HADIMILLIOMOSSAL
HOGY IS ÁLLUNK AZOKKAL A CÍMZÉSEKKEL?
AZ ÉN KARÁCSONYFÁM
LEVÉL AMERIKAI NAGYBÁCSIMHOZ
A POTYKA VILÁGSZEMLÉLETE
KÖZ- ÉS MAGÁNÉLELMEZÉSI KISKÁTÉ
A PÉNZ
ELTŰNTEM
A MINISZTER HASONLATAI
AUTOSZUGGESZTIÓ
A KÖLTŐ
MIRE JÓ A RÁDIÓ?
A FÉLTÉKENY EMBER
A JÓ POLGÁR
TAVASZI KISKÁTÉ
NYÁRI KISKÁTÉ
STRANDKÉPEK
HELYZETKÉP
HADÜGY EGY BIZONYOS ÜLÉSEN
AZ INDUS FAKÍR ÉS A MAGYAR FAKÍR
MI MINDENT KELLENE CSINÁLNI
POLGÁRI KÖLCSÖNTAN
ROSSZ A KÖZLEKEDÉS
HOGYAN KELL KORÁN FEKÜDNI ÉS KORÁN KELNI
FASISZTA KISKÁTÉ NEM FASISZTÁK SZÁMÁRA
OLASZORSZÁGI CSENDÉLET
SZEGÉNY NÉMET FEJEDELMEK
INTERPELLÁCIÓ A SZÚNYOG-ÜGYBEN
BETILTANI!
NYARALÁS UTÁN
FRANKÜGYI KISKÁTÉ
SZERELMI BÁNAT
WEEK-END
FÜRDÉS
NYÁRI ÖRÖMÖK
PENGŐ-TAN
A HALÁL ÉS A FAVÁGÓ
ŐSZI MÉLABÚ
MIÉRT ROHAN AZ AUTÓ?
HOGYAN ÉLHETÜNK SZÁZ ÉVIG?
CÉDULA A KAPUN
CSILLAGOS ÉG
KÉPES MELLÉKLET
JÓL ÁLL A BÚZA
EL KELL ZÁRNI A GÁZCSAPOKAT!
AKASZTÁSÜGYI KISKÁTÉ
TÖBB OPTIMIZMUST!
AZ ÖNGYILKOSOK BÜNTETÉSE
BAJ VAN PALÉOLOGUE-GAL
SZERELMES FÉRFI
TAVASZI DIVAT
VIGYÁZZUNK ERKÖLCSEINKRE!
MI AZ, HOGY MUNKÁSKÜLSEJŰ?
A TEHETSÉGTELEN ÍRÓ TERMÉSZETRAJZA
KÖLCSÖNTAN
BÁTORSÁG
FRISSEN MÁZOLVA
MEGTÉRÉS
A BESZÉLŐ PAPAGÁJ
A SZAKADÉK
A HÓNAP TÜKRE
A FALU ÖRÖKÖLT
REMETE-IGAZOLVÁNY
A KÖNYV ÉS A CÍME
NAGY LAJOS KRÓNIKÁJA
LEGYENEK HOLTIG KEGYELMESEK
• KÉPTELEN TERMÉSZETRAJZ
A KÍGYÓ
A kígyó borzasztó hosszú állat, hosszabb a legrövidebb öntözőcsőnél is. Előfordul mind az öt világrészben, mezőkön, kövecses-homokos földeken, erdőben és a patikák címtábláin, leginkább azonban mégis a szép női kebleken, sőt a jóbarátok keblén is, ez az utóbbi fajta azonban igen beteges és gyenge, amiért is a jóbarát azt a keblén melengeti.
A kígyó igen buta állat, ezért a hüllők közé sorozzák. Lábait illetőleg nyomorék, egy lába sincsen, és ezért hason mászik, ami különben alázatos természetére is vall. Legnagyobb kígyó az óriáskígyó, ez születésekor még óriási kicsiny ugyan, de később napról napra hosszabb lesz, míg végre akkorára nő, hogy ha akkor a farkára állna és fölegyenesedne, pont akkora lenne, mint egy óriás.
Igen nagy és veszedelmes kígyó még a csörgőkígyó. Ennek méregfogai vannak, harapása halálos, miért is a farka végén kis lemezeket hord, amikkel menet közben csörög, figyelmeztetvén az embereket, hogy jön, fussanak el, mert különben baj lesz. Persze, aki süket, az könnyen megjárhatja, ezért nem jó süketnek lenni!
Aztán igen helyre pörge kis kígyó a vipera. Ez minden jó magyar ember szívének kedves kígyója, mert idegen származása dacára is szívesen időzik magyar földön, például a pilisi hegyekben, ahol a svábokat meg-megcsípi néha. A vipera által harapott seb is lehet halálos, célszerű a sebet kiégetni, vagy, ha a vipera egy szép leány képét csípi meg, kiszívni, sőt ez az eljárás előzetes védekezésül is helyes (lásd: profilaxis), azaz a mondott csinos képet lehet kígyócsípés nélkül is előre kiszívni, de csak egy kicsit, nehogy nevezettet a mamája a leendő kígyómarás helyén megpofozza.
Mulatságos látvány a pápaszemes kígyó, akit egyszer szürke hályog ellen operáltak, azóta pápaszemet hord, és rossz kedve van. Az emberi életben is szerepel, mint anyós.
Mint minden élőlény, a kígyó is örül a tavasznak, mégpedig annyira, hogy ilyenkor örömében kibújik a bőréből.
Az óriáskígyót különösen az életunt tyúkok szeretik, egy ilyen életunt tyúk kimegy az erdőre, és addig vár, míg jön egy óriáskígyó, aki mikor meglátja a tyúkot, annyira elcsodálkozik azon a buta tyúkon, hogy kitátja a száját, és az tátva marad. Most a tyúk egy életem, egy halálom! kiáltással beleugrik a kígyó szájába, s mivel a kígyó ijedtében becsukja a száját, a tyúk megfullad. A kígyó most amit főztél, edd is meg! meggondolással elkezdi nyelni a tyúkot, s mivel aznap még úgysem evett, egyúttal táplálkozik is általa.
Nevezetesek még a kígyóbűvölők. Ezek cirkuszban és orfeumban mutogatják magukat. Kihoznak egy nagy kígyót, azt kissé felemelik, és hogy el ne dőljön, megtámasztják. A kígyó kíváncsian várja, hogy mi fog ebből kisülni, és közben mereven bámulja az artistát, akit ez a tekintet, mivel nagy fene kígyóról van szó, valósággal megbűvöl, szíve dobog, térde inog, ajka reszket, és ijedtében mindenféle marhaságot csinál, ami az úgynevezett kígyóbűvölés, más szóval jaj, de unalmas az élet!
Jeles kígyók még: a repülő kígyó, a budai sikló, a rája, a lazac és a vízi göreb. Érdekes lenne még egy kis rövid sárga kígyó lila kecskeszakállal.
A kígyó életkora egy naptól tíz-tizenkét évig terjed, mindig attól függ, hogy a bennszülöttek mikor verik agyon. Húsát kiköpik, de bőréből szép pénztárcákat csinálnak, amit nagy előszeretettel lopnak az emberek. A nagy kígyók a fiatal kígyókat, ha nagyon pajkosak, azzal fenyegetik, hogy vigyázz, mert jön a bőrkereskedő bácsi!
AZ ELEFÁNT
Az elefánt a legnagyobb szárazföldi állat, de csak a felnőtt elefánt, mert egy igen kis elefánt például jóval kisebb, mint egy igen nagy víziló. Az elefánt úgynevezett állatkertekben fordul elő, a föld minden nagyobb városában, amiért is az elefánt hazája széles e világ, amiben a művészhez hasonlít. Állatkert nélkül csakis Indiában és Afrikában fordul elő, amiért is azok, akik elefántvadászatra indulnak Pilisvörösvárra, kénytelenek néhány nyúllal beérni.
Az elefánt igen rosszkedvű állat, már kicsiny korában állandóan megnyúlt orral járkál, ezért aztán az orra úgy is marad, és ormány nevet vesz föl. Jókedve úgyszólván csak akkor van, ha ütik, mert bőrének vastagsága miatt az ütést nem érzi, s ezen jóízűt röhög.
Az elefánt hangja trombitaharsogáshoz hasonlít, ami megtévesztően hasonlít ahhoz, amiről az olvasókönyvek mint az elefánt hangjáról szólnak, s amiről azt mondják, hogy hasonlít a trombitaharsogáshoz.
Az elefánt fűvel, szénával, kölessel és rizzsel táplálkozik. Barbár erkölcséről tesz tanúbizonyságot, hogy megjelenik a rizsföldeken, telezabálja magát, és fizetés nélkül távozik.
Az elefánt testi ereje óriási, hallatlan nagy terheket elbír, de tízszer annyit ő sem bír el.
Az elefánt igen sajátságosan iszik, beledugja ormányát a vízbe, éppen úgy, mint a nagyorrú kávénénikék a kávéba, de aztán a kávénénikéktől eltérőleg teleszívja az ormányát, és azt nem hagyja csak úgy visszacsöpögni a kötényére, hanem igenis belespricceli a szájába, amiben bizony a disznóhoz hasonlít, nem mintha a disznó is így tenne, hanem mert ez már mégiscsak illetlenség.
Az elefánt betegségei közt leggyakoribb a nátha; képzelhető, mekkora náthája szokott lenni.
Az elefánt igen okos állat, volt például egyszer egy szabónak egy elefántja, ez olyan okos volt, hogy amikor a szabó elment hazulról, az elefántot otthon hagyta, és a kaput bezárta, az elefánt, mikor idegenek akartak bemenni a szabó udvarába, nem eresztette be őket, mert nem is tudta volna kinyitni a kaput, meg nem is tudta, hogy be akarnak menni.
Az elefánt az állatkertben a hátán egy trónusszerű alkotmányt cipel, amibe egy leány és egy férfi beleül, és a szerelemről csevegnek, ekkor az elefánt az úgynevezett elefánt szerepét játssza.
Az elefántot robbanó golyóval vadásszák, amire nagyon dühös. Életkora igen magas, egy tudós egyszer sokáig figyelt egy elefántot, amint a...
*
A „Képtelen Természetrajz” című eme kiadványt a fenti humoros karcolatok, tréfás írások iránt érdeklődő, remélhetőleg majd jól is szórakozó és sokat nevető olvasóinknak ajánljuk.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.