Az ősmagyar történelem epigráfiai gyöngyszemei

Fejes Pál (Makó, 1931. január 13. – Szeged, 2016. szeptember 8.) magyar fizikai kémikus, alkalmazott matematikus, egyetemi tanár. A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Kémiai Komplex Bizottság tagja. A kémiatudományok kandidátusa (1958), doktora (1966).

Képzettsége szerint tehát kémikus, matematikus - s autodidakta epigráfus - szerző eme 2010-ben megjelent kötete - hasonlóan a „Mit írtak az ősmagyarokról 46 000 évvel ezelőtt?” című kötethez - az ősmagyar történelem epigráfiájával foglalkozik. Mindemellett a meghökkentő tények páratlanul gazdag tárháza is. (Az epigráfia magyarul felirattan: ókori feliratok megfejtésével foglalkozó tudományág...)

A szerző újabb kutatások eredményeivel egészítette ki a korábbi kötetét, ám az alapvetése azzal megegyezik: ezek szerint az ősmagyarok (EEM.EESSAL = EEM.HUL) annak a homo sapiens embercsoportnak volt egyik törzse, amely Kr. e. 48 000-ben a mai Szecsuán tartományból vándorolt a Würm II. jégkorszak éhínsége elől Észak-Indiába.

Innen azután - I. e. 44 600 táján - a bibliai Káin és Ábel történetében jelképesen elmesélt nagyszabású konfliktus (mintegy negyvenezer halottat követelő genocídium) után SÁR-RÉT nevű hazájukból (DEL.HI mellől) indultak az ősmagyarok (a Káin-i HU.TU nép tagjai) a Föld valamennyi irányába, de néhányan magukkal vitték az észak-indiai lineáris írás tudományát is.

Benépesítették Krétát, ahonnan meteor-becsapódás miatt menekülniük kellett, ám egyik csoportjuk részt vett a trójai háborúban is, egy másik - a székelyek (az EESSA-exodus menekültjei) - pedig a Börzsöny-hegység barlangjaiban telepedtek le, még I. e. 40 000 környékén.

A szerző ezúttal a krétai ARKH2 tábla lineáris A szövegeinek értelmezését adja, megvizsgálja a „Halotti beszéd és könyörgés” valódi szövegét, elemzi a szarvasi tűtartó feliratát, vagy éppen a Börzsöny-hegység környéki székely barlang-leleteket - bevezetve az Olvasót ebbe az egyedi gondolkodásmódba...
*
A hazánkban sehol máshol nem publikált írások vélhetően a szerzővel rokon gondolkodású olvasókat érdekelhetik, akik a kötetben foglaltakat az alábbi TARTALOM szerint követhetik nyomon:

• BEVEZETÉS;
• A krétai ARKH2 tábla lineáris A szövegének értelmezése;
• Krétai lineáris A és B írású hagyatékok;
• Egy szótagírással írt sírlelet értelmezése a ciprusi JASSTRIKA-BÓL;
• A „Halotti Beszéd és Könyörgés” valódi szövege;
• A „szarvasi tűtartó” felirata;
• A Börzsöny-hegység környéki barlang leletek;
• A „fordítás” általánosítása, a „szólétra”;
• Epilógus;

*
„Az Ősmagyar Történelem Epigráfiai Gyöngyszemei” című eme kiadványt a krétai, mikénei és ciprusi lineáris A és B szövegek átírása (transzliterálás) és fordítása, a fenti tartalomnak megfelelő kérdéskörök iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
*
Ajánlott még:

„A MAGYAR ŐSTÖRTÉNELEMRŐL SZÓLÓ LELETEK ITTHON ÉS SZERTE A VILÁGBAN” című kiadvány, amely „AZ ŐSMAGYAR TÖRTÉNELEM EPIGRÁFIAI GYÖNGYSZEMEI” című 2010-ben megjelent kötet szövegének a bővítése, 9 új fejezettel történt kiegészítése, amelyek többsége indiai, krétai, ciprusi, anatóliai, boszniai és észak-amerikai (sír-) leletek, melyek NIL írással, vagy annak racionalizált („dravida jellegű”) változatával és (1. típusú) ékírással közlik az utókorral: mi történt az EEM.HUL ősmagyar néppel Észak-Indiában és az EESSA-exodus után...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.