Anyanyelvünk atyafiságáról és a nyelvrokonság ismérveiről

Tények és vágyak... A mű két fő részből áll. 1) Mindenekelőtt tartalmazza a nyelvtudomány jelenlegi álláspontját, ismertetve a nyelvrokonság bizonyításának szigorú módszertanát, a magyar nyelv uráli/finnugor rokonságának kritériumait. 2) A második, terjedelmesebb rész sorra veszi az „alternatív” nézeteket, és szigorú filológiai apparátussal, bőséges idézetekkel és példaanyaggal polemizál velük. Honti László műve nem csupán a korábbi írásainak ismétlése, hanem a kérdés új szempontok szerinti, korszerű összefoglalása. Érdekes és tanulságos olvasmány lesz mindenkinek (szakembernek és műkedvelőnek egyaránt), aki anyanyelvünk eredete és múltja iránt érdeklődik.

A szerző szinte hiánytalanul átnézte a finnugor nyelvrokonsággal kapcsolatos ténykérdéseket, és idézte a kérdéskör „szakirodalmát”, amely sok országban és sok nyelven látott napvilágot. Az olvasó ebből levonhatja a tanulságot, hogy egy nyelvész filológus hogyan dolgozik…

A mű két fő részből áll.
• 1) Mindenekelőtt tartalmazza a nyelvtudomány jelenlegi álláspontját, ismertetve a nyelvrokonság bizonyításának szigorú módszertanát, a magyar nyelv uráli/finnugor rokonságának kritériumait. Új elemként áttekinti a magyar nyelvnek a legközelebbi rokonaival, a vogullal (manysival) és az osztjákkal (hantival) alkotott szűkebb ugor nyelvcsalád összetartozásának legfontosabb ismérveit.

• 2) A második, terjedelmesebb rész sorra veszi az „alternatív” nézeteket, és szigorú filológiai apparátussal, bőséges idézetekkel és példaanyaggal polemizál velük.

„A nem szigorúan vett szakemberek, érdeklődők egyszerre csak szemezgessenek ebben a gazdag anyagban. Ki-ki keresse meg a neki legszimpatikusabb ellenvéleményt, és olvassa el figyelmesen az illető szerző érvelését, majd ennek alapján ítélje meg annak a nézetnek a hitelét.

Ha valaki figyelmesen megismerkedik mások nézeteivel, kiderül, hogy az „alternatívok” csak egy dologban értenek egyet, mégpedig abban, hogy egyaránt kategorikusan tagadják a finnugor nyelvrokonság tényét. Legtöbbször azzal sincsenek tisztában, hogy a nyelvek rokonsága nem jelenti a népekét is!

A sokféle és egymásnak ellentmondó „elméletet” látva remélhetőleg az olvasó is belátja, hogy a finnugor nyelvrokonság összes ellenzőjének nem lehet egyszerre igaza, mert a finnugor nyelvrokonság cáfolatára nyelvészeti érvekkel alátámasztott legalább egy, igazi alternatív rendszert senkinek sem sikerült megalkotni...”
*
A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

• 1. Prológus;
• 2. Bevezetés;
• 3. A történeti - összehasonlító nyelvtudományról dióhéjban;
• 4. Az ugor nyelvek közössége;
• 5. Anyanyelvünk „rokonságairól”;

(A „halzsírszagú” atyafiság régen és ma. Tudománypolitikai és tudománytörténeti hamisítások. Egy tudománytörténeti tévedésről. „Alternatív kutatások”. Magyar „ősnyelv” és „szómagyarázatok”. A gyökészetről. Nem finnugorista nyelvészek téveszméi. „Uralisztikai” feltevések. Miért tenyésznek a tudománytalan nézetek?)

• 6. Epilógus;
• 7. Függelék,
• 8. Irodalom;
• 9. Névmutató;

*
Az „Anyanyelvünk Atyafiságáról és a Nyelvrokonság Ismérveiről” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik ebből a kötetből szeretnék megismerni, vagy mélyebben és átfogóbban is tanulmányozni és összehasonlítani a finnugor nyelvrokonsággal kapcsolatos kérdéskört és ismérveket, végiggondolva a Prológusban foglalt gondolatok lényegét, azokat összehasonlítva, mérlegelve és továbbgondolva az alábbi idézetet, miszerint:

„Noha a finnugor nyelvrokonság a szakemberek körében tudományosan bizonyított ténynek számít, a műkedvelő nyelvészkedők - és miattuk a közemberek - mégis kétkedve fogadják a mai napig. Honti László mintegy fél évszázada szorgalmasan olvassa és cáfolja az utóbbiak értelmetlen vagdalkozásait és sokszor megmosolyogtató állításait is. Jelen könyv monografikus feldolgozása a témának.”
*
Honti László műve nem csupán a korábbi írásainak ismétlése, hanem a kérdés új szempontok szerinti, korszerű összefoglalása. Érdekes és tanulságos olvasmány lesz mindenkinek (szakembernek és műkedvelőnek egyaránt), aki anyanyelvünk eredete és múltja iránt őszintén érdeklődik.
*
Ajánlott még:

Pusztay János: Gyökereink.
Alcím: A magyar nyelv előtörténete - milyen áfium ellen kell orvosság?
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.