A kitelepítéstől a reszlovakizációig 1945-1948

Vadkerty Katalin szerző (Érsekújvár, /ma Szlovákia/ 1928. április 21. –) történész, a történettudományok kandidátusa. Történészi oklevelét a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte. Egyetemi tanulmányai befejezése után 1953 és 1958 között a pozsonyi Pedagógiai Főiskola tanára. Az 1960 és 1987 közötti években a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa.

Fő kutatási területei: a Felvidék 1848 és 1918 közötti időszakának gazdaságtörténete és a csehszlovákiai magyarság 1945 és 1948 közötti története.

Kutatómunkájának eredményeit az 1993-ban kiadott Reszlovakizáció, az 1996-ban megjelent Deportálások és az 1999-ben kiadott A belső telepítések és a lakosságcsere trilógiát képező monográfiákban foglalta össze, amely a felvidéki magyarság második világháború utáni meghurcoltatásának legteljesebb körű, tudományos tárgyilagossággal feldolgozott története.

A második világháború utáni Csehszlovákia igyekezett a nem szláv, a magyar és a német kisebbségtől megszabadulni. A Kassai Kormányprogram kisebbségellenes politikát hirdetett meg már 1945-ben, melynek nyomán egész intézkedéssorozat indult be: a magyarokat háborús bűnösnek kiáltották ki, megfosztották őket állampolgárságuktól, kezdetét vette a kitelepítés és a lakosságcsere.

E folyamat egyik láncszeme a szlovák etnikai terjeszkedés egyik sajátos formája, a reszlovakizáció. Szlovák ősre hivatkozva a magyarok kérhették a szlovák nemzetiség megadását, ami az állampolgárság visszanyerését eredményezte.

Vadkerty Katalin ebben a könyvben a történelem, ill. a lejátszódott eseményeknek ezt a részét és következményeit elemzi és dokumentálja átfogóan.

„A legátfogóbb monográfiákat Vadkerty Katalin készítette a szlovákiai magyar közösség 1945–1948 közötti történetéről: a reszlovakizációról, a csehországi deportálásokról, valamint a belső telepítésekről és a lakosság cseréről. Eredeti csehországi, szlovákiai, magyarországi központi és regionális levéltári források ezreit tanulmányozta át, s ily módon elsőként tárta fel komplex módon az egész folyamatot.

Külön érdeme a szerző munkáinak, hogy a nagypolitikai döntéseket és az azok regionális, illetve helyi szinten történő végrehajtását párhuzamosan dolgozza fel és mutatja be. A levéltári forrásokkal bőségesen adatolt kisebbségellenes akciók, események, jelenségek, állásfoglalások már-már szenvtelen felsorolásával minden korábbinál egyértelműbb képet ad a jogfosztások, kényszertelepítések és kényszer asszimiláció természetrajzáról, hatásáról.”
(Szarka László)
*
A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

• I. Könyv
A DEPORTÁLÁSOK;

• II. Könyv
A BELSŐ TELEPÍTÉSEK ÉS A LAKOSSÁGCSERE;
(A FÖLDKÉRDÉS. A BELSŐ TELEPÍTÉSEK.
A CSEHSZLOVÁK-MAGYAR LAKOSSÁGCSERE.);

• III. Könyv
A RESZLOVAKIZÁCIÓ;

JEGYZETEK - FELHASZNÁLT IRODALOM -
TÁBLÁZATOK - DOKUMENTUMOK -
NÉVMAGYARÁZATOK - RÖVIDÍTÉSEK - RESUMÉ -
ABSTRACT - KÉPEK;
*

„Vadkerty Katalin három eddigi könyvének különleges értékét az adja, hogy kizárólag saját levéltári kutatásaira épülnek, hogy szerzőjük nem kommentál, csak bemutat, elemez és tudományosan értékel... (...) Nem hiszem, hogy a cseh és a szlovák történetírás Vadkerty trilógiájának szlovák nyelvű kiadása után a korábbi szellemben fog a magyar kérdésről értekezni.”
(Koncsol László)

*
„A kitelepítéstől a Reszlovakizációig 1945-1948” című eme kiadványt, trilógiát a csehszlovákiai magyarság 1945-1948 közötti helyzete, története iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
*
Ajánlott még:

Szlovákia története.
Főhatalomváltás Pozsonyban, 1918 - 1920.
A határ megindul...
A revíziós gondolat.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.