Szimbolika és közjog

Halász István szerző (Léva, /Szlovákia/ 1971. -) jogász, történész, szlavista. Főbb kutatási területei: összehasonlító alkotmányjog, nemzetközi közjog, migráció és kisebbségek, Közép-Európa múltja és jelene.
*
Schwitzer Gábor szerző (Pécs, 1964. -) jogász. Főbb kutatási területei: az állam és az egyházak közjogi kapcsolata, Budapest közigazgatás-története, a jogi felsőoktatás története.
*

Ez a kötet a hatályos magyar közjog alapján mutatja be az állami és nemzeti jelképek szabályozását. Foglalkozik az állami és nemzeti szimbolika kialakulásának folyamatával, valamint elemzi a közelmúltban folytatott jelképekkel összefüggő elvi jelentőségű vitákat és dilemmákat.

Az áttekintés érinti az Európai Unió hazai jogrendbe beépülő szimbólumait, továbbá kitér a nemzeti és állami jelképek szerepére a nemzetközi jog területén.

Az állami és nemzeti jelképeken túlmenően bemutatja a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jelképhasználatát is. Ugyancsak bemutatja az állami jelképrendszer változásait, valamint az alkotmányok preambulumainak üzenetértékű elemeit az ún. visegrádi országok vonatkozásában.

Foglalkozik továbbá a kiemelkedő személyiségek emlékét vagy érdemeit megörökítő törvényekkel is.
*
A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

ELŐSZÓ
• I. Bevezetés. A szimbolikus elemek szerepe a rendszerváltás utáni kelet-közép-európai alkotmányfejlődésben;

• II. A nemzeti jelképek helye a hatályos magyar Alkotmányban - kelet-közép - európai kitekintéssel;

• III. A magyar állami és nemzeti szimbólumok kialakulása és története;

• IV. A Magyar Köztársaság állami és nemzeti jelképeinek alkotmányos szabályozása a rendszerváltás éveiben (1989-1990);

• V. A nemzeti jelképek mibenléte körüli dilemmák;

• VI. A „jelképhasználatról” szóló 1995. évi LXXXIII. törvény megalkotása;

• VII. A Szent Korona helye a hatályos magyar közjogban és a 2000. évi „koronatörvény” megszületésének története;

• VIII. A nemzeti jelképek jogi védelme;

• IX. A főváros;

• X. Az Európai Unió jelképei a magyar jogrendben;

• XI. A nemzeti és állami jelképek a nemzetközi jogban és az állami protokollban;

• XII. Szimbolikus elemek az alkotmányok preambulumaiban;

• XIII. A történelmi személyiségek szimbolikus szerepe a jogban;

• XIV. A nemzeti és etnikai kisebbségek jelképei Magyarországon;

• XV. Záró gondolatok a nemzetközi jelképekről és az alkotmányozásról;

Summary: National and State Symbols in the Hungarian Legal System;
FÜGGELÉK;

*
A „Szimbolika és Közjog” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik azt szeretnék áttekinteni, hogy a hatályos magyar közjog hogyan viszonyul a legalapvetőbb állami, illetve nemzeti jelképekhez, milyen szinten és hogyan szabályozza, milyen fokú és szellemű védelemben részesíti azokat, milyen használati szabályokat fogalmaz meg a jelképek tekintetében, milyen maghatározó történeti folyamatokban alakultak ki, és milyen elvi jelentőségű viták bontakoztak ki velük kapcsolatban.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.