Hunyad megyei népmondák

Magyar Zoltán (Kiskőrös, 1967. május 16. –) néprajzkutató. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett történész-etnográfus-irodalomtanár diplomát, majd 2000-ben PhD-zett folklorisztikából. Fő szakterülete: a magyar mondavilág, a magyarországi szentek és uralkodók köré épülő mondakörök.
*

Hunyad megye (románul Județul Hunedoara) Erdélyben, Románia nyugati részén helyezkedik el. Székhelye Déva. Szomszédos megyék: északon és keleten Fehér megye, nyugaton Arad megye, Temes megye és Krassó-Szörény megye, délen Gorj megye, délkeleten pedig Vâlcea megye. Hunyad megye része a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégiónak.

Egyike a magyar királyi tisztségig emelkedett Hunyadiak által a magyar történelmi emlékezet emblematikus tájegységeinek. A „múltjába feledkezett, a történelem levegőjével mélyen átitatott vidék, amelyről - immáron évszázadok óta - talán csak Vajdahunyad impozáns lovagvára és a Kőműves Kelemen balladájáról elhíresült „magos Déva vára” ötlik fel az emberekben.”

Itt élt a Jókai Mór regényéből, a „Szegény gazdagok”-ból jól ismert álarcos haramia, Fatia Negra. Az Árpád-kor óta folyamatosan magyarok lakta vidéken ma már csak szórványok és nyelvszigetek maradtak. A néhány máig életképes magyar közösség népi kultúrájának sokszínűségét bizonyítja ez a mondagyűjtemény, történelmi és hiedelemmondák, betyárokról és titkos kincsekről szóló történetek arról a vidékről, amely a Hunyadiak mellett olyan nagy múltú erdélyi családok bölcsője is, mint a Bethlenek vagy a Barcsayak.
*
A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

BEVEZETÉS
• Hunyad megye évszázadai;
• A Hunyad megyei magyar szórványok;
• A Hunyad megyei magyarság néprajzi jellege;
• Folklórgyűjtő úton Hunyad megyében;
• Hunyad megye mondahagyománya (Általános jellemzők. Történeti mondák. Helyi mondák. Bűn és bűnhődés, betyármondák, kincsmondák. Hiedelem mondák. Mesék, anekdoták.);

HUNYAD MEGYEI NÉPMONDÁK
Történeti mondák:
(Hunyadi János, Mátyás király, Báthori Gábor hadi útja, Tatárok, törökök Hunyad megyében, 1784 emléke, 1848-1849 emléke, A románok bejövetele, A grófi világ, a Kendeffyek emlékezete, A vasgárdisták, Gróza Péter öröksége);
Történelmi emlékek (...)
Helyi mondák (...)
Alagút mondák (...)
A vajdahunyadi vár kútja (...)
Legendák (...)
Egyéb helyi mondák (...)
Bűn és bűnhődés (...)
Betyármondák (...)
Kincsmondák (...)
Hiedelemmondák (...)
Mitikus állatok (...)
Mesék, anekdoták, adomák (...)
FÜGGELÉK;

*
A „Hunyad Megyei Népmondák” című eme kiadványt a magyar történelemnek ez az emblematikus tájegysége, népi kultúrájának sokszínűsége, mondagyűjteménye iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
*

Ajánljuk még a szerző további köteteit is a néprajz témakörben:

Erdővidéki népmondák.
A Szilágyság mondahagyománya.
Kalotaszegi népmondák.
Népmondák Erdély szívében.

*
Szintén ajánljuk a szentjeink életét feldolgozó könyveit is:
Szent Imre a liliomos herceg.
Szent Márton Pannónia védőszentje.
Az Árpád-ház szentjei.
A liliomos herceg.
Árpád-házi Szent Erzsébet.
A Habsburgok a magyar néphagyományban.
Bebek juhász kincse
Hunyad megyei népmondák
A híres Báthoriak
Népmondák a két Homoród mentén
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.