A Csárdáskirálynő
Gerő András Hargitai Dorottya Gajdó Tamás
Egy monarchikum története
Könyv
Pannonica kiadó, 2006
Pannonica kiadó, 2006
171 oldal, Kemény kötésű fűzött egyéb nagy méret
ISBN 9789637319235
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 3 490 Ft
Megtakarítás: 15%
Online ár: 2 967 Ft
Leírás
A Csárdáskirálynő története sikertörténet. Túlélte a világháborúkat, a forradalmakat, a rendszerváltásokat. Változott, de nem a felismerhetetlenségig. Lényege szerint a születése óta egyenlő önmagával: operett...
Kibírta a dicséreteket és a lesújtó kritikát is. Azt is, hogy bécsinek tartsák, pedig valójában osztrák-magyarnak született, s aztán magyar lett. Tartották az osztrák identitás, életérzés egyik kifejezőjének, és persze valami nagyon magyarnak is. A Csárdáskirálynő közép-európai hungarikum.
Más szóval: MONARCHIKUM.
*
A Csárdáskirálynő rövid története:
1914 tavaszán Leo Stein és Béla Jenbach azzal az ötlettel kereste fel Kálmán Imrét, hogy írni kellene egy történetet egy pesti orfeumi énekesnőről, akibe beleszeret egy trónörökös. Kálmánt megfogta az ötlet, és három héttel a találkozás után Stein és Jenbach átadta neki a szövegkönyvet (németül).
Kálmán ekkor egy kis üdülőhelyre vonult vissza, hogy nyugodtan dolgozhasson. Közben kitört a világháború, és Kálmán abbahagyta a komponálást: „Nem tudok zenét szerezni akkor, mikor… a frontokon egymást öli a világ.” Egy éves szünet után Lehár Ferenc tanácsára folytatta a munkát, kibérelt egy villát az ausztriai Bad Ischlben, és végül itt fejezte be az operettet.
A bécsi bemutatóra 1915. november 13-án került volna sor a Johann Strauss-színházban. Az időpont azonban eltolódott, mert Jozef König, az egyik főszereplő berekedt, így a premiert eltolták november 17-re. A november 13. egyébként péntekre esett, és a babonás Kálmán kérte az igazgatót, Millert, hogy ne aznap mutassák be a darabot, de tekintettel arra, hogy addigra már minden jegy elkelt, az igazgató nem engedett.
Időközben az eredeti cím is megváltozott, a „Es Lebe die Liebe”-ről (Éljen a szerelem) „Csárdásfürstin”-re (Csárdáskirálynő). Az ősbemutató színészei között volt Mizzi Günther, a Csárdáskirálynő, Nyárai Antal, Kerekes Ferkó szerepében, akit a színház másfél év után sem akart elengedni, ezért a hazai bemutatón Latabár Árpád játszotta a szerepét.
A magyar bemutatásra 1916. november 3-án került sor. A szövegkönyvet Gábor Andor fordította le. Az első előadások „Csárdáskirályné” címen futottak. A Csárdáskirálynő szerepét Beöthy – a Király Színház igazgatója – Kosáry Emmára osztotta, akinek ez a szerep olyan sikert hozott, hogy ezután végleg az operett világában maradt. Edwin herceg szerepét Király Ernő, Stazi grófnőt Szentgyörgyi Ida alakította.
Beöthy ennél az operettnél vezette be azt az újítást, hogy a második és harmadik felvonás megkezdése előtt fehér vásznat eresztettek a függöny elé, amire kivetítették azt a szöveget, amit a zenekar éppen játszott, így a közönség is énekelhette a dalokat.
Az operett elindult világhódító körútjára, 1917-ben már Szentpéterváron mutatták be, „Sylvia” címmel. Az angolok és amerikaiak „Gypsy Princess” címmel játszották és a főhősnőből, Szilviából cigány hercegnőt faragtak.
A szövegkönyvet 1954-ben Békeffi István és Kellér Dezső átírta, a primadonna szerepből kiöregedett, akkor már 61 éves Honthy Hanna számára főszereppé bővítették Cecília (az eredeti változatban Anhilte) szerepét, és kibővítették Miska szerepét, a harmadik felvonás színhelyét pedig egy hotel halljából egy karlsbadi sétányra helyezték át...
*
„A Csárdáskirálynő” című eme kiadványt egy monarchikum története és igen gazdag képanyaga iránt érdeklődő, színházkedvelő és nosztalgiázni vágyó olvasóinknak ajánljuk.
*
Ajánlott még:
Bukásra ítélt siker.
Régimódi színháztörténet.
Hit és magyarság - Szeleczky Zita élete és művészete.
Domján Edit emlékkönyv.
Latinovits Zoltán.
Az ember tragédiája - Egy előadás születése-színről színre.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Kibírta a dicséreteket és a lesújtó kritikát is. Azt is, hogy bécsinek tartsák, pedig valójában osztrák-magyarnak született, s aztán magyar lett. Tartották az osztrák identitás, életérzés egyik kifejezőjének, és persze valami nagyon magyarnak is. A Csárdáskirálynő közép-európai hungarikum.
Más szóval: MONARCHIKUM.
*
A Csárdáskirálynő rövid története:
1914 tavaszán Leo Stein és Béla Jenbach azzal az ötlettel kereste fel Kálmán Imrét, hogy írni kellene egy történetet egy pesti orfeumi énekesnőről, akibe beleszeret egy trónörökös. Kálmánt megfogta az ötlet, és három héttel a találkozás után Stein és Jenbach átadta neki a szövegkönyvet (németül).
Kálmán ekkor egy kis üdülőhelyre vonult vissza, hogy nyugodtan dolgozhasson. Közben kitört a világháború, és Kálmán abbahagyta a komponálást: „Nem tudok zenét szerezni akkor, mikor… a frontokon egymást öli a világ.” Egy éves szünet után Lehár Ferenc tanácsára folytatta a munkát, kibérelt egy villát az ausztriai Bad Ischlben, és végül itt fejezte be az operettet.
A bécsi bemutatóra 1915. november 13-án került volna sor a Johann Strauss-színházban. Az időpont azonban eltolódott, mert Jozef König, az egyik főszereplő berekedt, így a premiert eltolták november 17-re. A november 13. egyébként péntekre esett, és a babonás Kálmán kérte az igazgatót, Millert, hogy ne aznap mutassák be a darabot, de tekintettel arra, hogy addigra már minden jegy elkelt, az igazgató nem engedett.
Időközben az eredeti cím is megváltozott, a „Es Lebe die Liebe”-ről (Éljen a szerelem) „Csárdásfürstin”-re (Csárdáskirálynő). Az ősbemutató színészei között volt Mizzi Günther, a Csárdáskirálynő, Nyárai Antal, Kerekes Ferkó szerepében, akit a színház másfél év után sem akart elengedni, ezért a hazai bemutatón Latabár Árpád játszotta a szerepét.
A magyar bemutatásra 1916. november 3-án került sor. A szövegkönyvet Gábor Andor fordította le. Az első előadások „Csárdáskirályné” címen futottak. A Csárdáskirálynő szerepét Beöthy – a Király Színház igazgatója – Kosáry Emmára osztotta, akinek ez a szerep olyan sikert hozott, hogy ezután végleg az operett világában maradt. Edwin herceg szerepét Király Ernő, Stazi grófnőt Szentgyörgyi Ida alakította.
Beöthy ennél az operettnél vezette be azt az újítást, hogy a második és harmadik felvonás megkezdése előtt fehér vásznat eresztettek a függöny elé, amire kivetítették azt a szöveget, amit a zenekar éppen játszott, így a közönség is énekelhette a dalokat.
Az operett elindult világhódító körútjára, 1917-ben már Szentpéterváron mutatták be, „Sylvia” címmel. Az angolok és amerikaiak „Gypsy Princess” címmel játszották és a főhősnőből, Szilviából cigány hercegnőt faragtak.
A szövegkönyvet 1954-ben Békeffi István és Kellér Dezső átírta, a primadonna szerepből kiöregedett, akkor már 61 éves Honthy Hanna számára főszereppé bővítették Cecília (az eredeti változatban Anhilte) szerepét, és kibővítették Miska szerepét, a harmadik felvonás színhelyét pedig egy hotel halljából egy karlsbadi sétányra helyezték át...
*
„A Csárdáskirálynő” című eme kiadványt egy monarchikum története és igen gazdag képanyaga iránt érdeklődő, színházkedvelő és nosztalgiázni vágyó olvasóinknak ajánljuk.
*
Ajánlott még:
Bukásra ítélt siker.
Régimódi színháztörténet.
Hit és magyarság - Szeleczky Zita élete és művészete.
Domján Edit emlékkönyv.
Latinovits Zoltán.
Az ember tragédiája - Egy előadás születése-színről színre.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.