Akik a magyar királyi csendőrséget 1919 és 1945 között vezették-Szakály Sándor-Könyv-Magyar napló-Magyar Menedék Könyvesház

Magyar Menedék Könyvesház

Részletes kereső
Szakály Sándor - Akik a magyar királyi csendőrséget 1919 és 1945 között vezették

Akik a magyar királyi csendőrséget 1919 és 1945 között vezették

Szakály Sándor

Könyv
Magyar napló kiadó, 2013
318 oldal, Kemény kötésű fűzött B5 méret
ISBN 9789639961272
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 3 900 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 3 900 Ft
Nincs készleten
1 2 3 4 5
5.0 (1 vélemény alapján)
Leírás
Szakály Sándor a kötet szerzője (Törökkoppány, /Somogy megye/ 1955. november 23. -) történész, a MTA doktora. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának tagja. 1982. január 16-án „summa cum laude” minősítéssel a bölcsésztudományok doktorává avatták.

Fő kutatási területei: az 1919 és 1945 közötti Magyarország történelme, az ország második világháborús szereplése, a volt magyar rendvédelmi szervek története, valamint a jelzett időszak politika- és sporttörténete.
*

A magyar királyi csendőrséget az 1881. évi II. és III. törvénycikk hozta létre a Magyar Királyság területén. Megszüntetéséről az 1945. 1690/1945. M. E. évi számú miniszterelnöki rendelet intézkedett, ami által megszűnt létezni a korszak Európájának egyik legtekintélyesebb, legjobb felderítési mutatóival rendelkező, katonailag szervezett közbiztonsági őrtestülete.

A testület megszüntetését követő közel hét évtized alatt mindössze csak néhány olyan, szakmailag értékelhető munka született, amely a történésztől elvárható „harag és elfogultság” nélkül vizsgálta a volt magyar királyi csendőrség történetét. Arról azonban csak keveset tudni, hogy vajon kik is vezették, irányították ezt, a szakmailag méltán híres – és 1945 után csak „hírhedtnek” nevezett – közbiztonsági őrtestületet.

Az 1919 utáni közel negyed század alatt a csendőrség törvényileg engedélyezett létszáma 12 ezer fő volt – amely létszám az 1938 és 1941 közötti területi visszacsatolások után pár ezer fővel emelkedett – s azon belül 600 fő volt a tiszti állomány létszáma.

Ennek a 600 főnek egy még vékonyabb rétegét alkotta a vezetői „réteg”.

• Kik voltak ők?
• Melyek voltak a vezetői beosztások?

Erre a kérdésre ad választ ez a kötet, amely a korszakban vezetői beosztást betöltött 127 csendőrségi személy életútja, személyes adatai alapján vizsgálja a kérdésre adandó választ: kik is voltak ők?

A kötet - a vezetői beosztások meghatározását követően - az azt betöltött 127 személyt „azonosította”, és majd közel tíz esztendei levéltári és könyvtári kutatás, interjúk készítése alapján rajzolta meg a velük kapcsolatos képet.

Első része a személyes adatok (születési, halálozási adatok, szülők foglalkozása, iskolai végzettség, nyelvismeret, katonai, illetve/és csendőri pályafutás, 1945 utáni sors, családi viszonyok, stb.) elemzése után ad átfogó képet a csendőrség felső vezetéséről, és cáfolja a köztudatban velük kapcsolatban élő képet.

A történelmi-statisztikai elemzés után következő két részből az első valamennyi, a vizsgálatba bekerült személy rövid életrajzát közli - a korábban elemzett adatok közreadásával és fotóval -, míg a befejező rész a vezetői beosztások mindegyikét megadja, az azokat betöltő személyeket pedig kronológiai sorrendben sorakoztatja fel a beosztások szerint.

A kötet egy olyan XX. századi magyar archontológiai (a tisztségviselők hivatali jegyzékének összeállításával, életpályájuk vizsgálatával foglalkozó) mű, amely a két világháború közötti korszak történetével foglalkozók számára megkerülhetetlen.
*
A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

ELŐSZÓ
• A magyar királyi csendőrség felső vezetői 1919-1945 között;
- Beosztások;
- A személyek;

• Származás, családi háttér, neveltetés;
- A születés ideje;
- A születés helye;
- Vallásfelekezeti hovatartozás;
- Családi háttér;
- Iskolák;
- Nyelvismeret;

• A katonai és a csendőrségi szolgálat;
- Kinevezés csendőrségi felső vezetővé;

• A nyugállomány;

• A volt magyar királyi csendőrség 1919 és 1945 közötti felső vezetőinek sorsa 1945 után;

• Halálozás;

• A magyar királyi csendőrség felső vezetőinek életrajzai;

• A magyar királyi csendőrség felső vezetői beosztásai 1919-1945;

FORRÁSOK ÉS IRODALOM;
- AZON SZEMÉLYEK NÉVSORA, akikről a kutatás során a hozzátartozók kérdőívet töltöttek ki, illetve adatokat szolgáltattak;
- Helységnévmutató - Képmelléklet;

*
Az „Akik a Magyar Királyi Csendőrséget 1919 és 1945 Között Vezették” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik érdeklődnek a Magyar Királyi Csendőrség felső vezetőivel kapcsolatos történelmi és statisztikai áttekintés iránt, valamint emlékezni kívánnak a hatvanöt esztendőt élt csendőrségre, informálódni szeretnének az 1881-től 1945-ig terjedő időszakról.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Vélemények
Szállítás és fizetés