A peremvidék világbirodalma

A fontos pillanatokban TÓTH ISTVÁN (a kötet borítóján balról, a szovjet hadsereg egyenruhájában, 1973-ban) mindig a megfelelő helyen volt. A Szovjetunióban, a kárpátaljai Bátfán született 1951-ben. Nagyon fiatalon bekapcsolódott a helyi polgárjogi mozgalomba, amiért az egyetemről kényszersorozással vitték el katonának, fegyvertelen szolgálatra, építőszázadba - megszakítva az egyetemi tanulmányait.

Magyarországra való áttelepülése után azon kevesek közé tartozott, akik az anyaországban igyekeztek napirenden tartani a kárpátaljai magyar kultúra ügyét. Alapító főszerkesztője volt a „Pro Minoritate” című folyóiratnak. Jelenleg (2013) a beregszászi magyar konzulátust vezeti főkonzulként.

Egybegyűjtött írásainak kötete magában foglalja „a szovjet életről”, a szovjet állam sajátosságairól, működésének módszereiről gyűjtött tapasztalatait, a kárpátaljai magyarság XX. századi történetéről, irodalmáról, önszerveződéséről írott tanulmányait, köztük a ruszin autonóm törekvéseket és Trianon-t, 1956 kárpátaljai hatásait, következményeit, tanulságait, megfigyeléseit a három balti ország függetlenségi harcáról, a geopolitikai és kisebbségpolitikai írásait.

A szerzővel készített életútinterjú bemutatja a szovjet hadsereg belső világát a brezsnyevi poshadás időszakában, egy unalmas garnizonban, Munkács környékén a Kárpátokban, egy Fornos nevű magyarlakta falucska közelében, amelyet a Szovjetunió népeiből sorozott katonák az egyszerűség kedvéért Vengrijának, azaz Magyarországnak tituláltak…

A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM:

• UKRAJNA - KÁRPÁTALJA: NEMZETPOLITIKÁK és nemzettudat-hasadások;
• BEDUTYIZOTT NEMZEDÉK;
• A VILNIUSI VÁLTÓ;
• ÖNAZONOSSÁGOK, FÁZISKÉSÉSEK, FELSŐBBRENDŰSÉGEK;
• TŰNT TÁJAK, DERMESZTŐ IDŐSZERŰSÉGEK;
• DRÚZSBA KÖTVE;

Bibliográfiai tájékoztató;

Részlet a kötetből:

„Erőcentrumok alakultak, amelyekben a magyarok csekély létszámuknál fogva nem voltak érdekeltek. Moszkva alól jöttek egy behívásban nagyon sokat próbált fiúk, már ültek a fiatalkorúak börtönében, ők nagyon összetartó brigádot alkottak. Rettenetes verekedések robbantak ki, hogy az ő akaratuk érvényesüljön.

Külön egységet alkottak az örmények is. Megérkeztek huszonöten, harmincan, fiatal katonának számítottak. Feltűnt nekik, hogy nagyon híg a levesük. Egy orosz öregkatona osztotta a fazékból a csajkába egy nagy ólomkanállal az ennivalót. Az orosz a sajátjainak adott többet. Ezt két napig szemlélték, s legközelebb az egyik örmény felállt, nem is nagyon beszélt semmit, kiragadta a kanalat az orosz kezéből, és jól fejbe vágta vele. De úgy, hogy az orosz elterült.

Abban a pillanatban hatalmas verekedés kezdődött. Szétvertük az egész fából készült barakkot. Dőlt is minden. A falak is. Az asztalokra zuhant a tető. Ezután rend lett, s az örményekkel többé nem tettek ilyet.”

„A Peremvidék Világbirodalma” című eme kiadványt a Szovjetunióban szerzett tapasztalatait megíró, kárpátaljai születésű Tóth István, Magyarország beregszászi főkonzulja ezzel a kötetével, benne a „szovjet élettel”, a szovjet állam sajátosságaival, működésének módszereivel, a személyes tapasztalataival, a kárpátaljai magyarság XX. századi történetével, irodalmával és kultúrájával ismerkedni akaró olvasóinknak ajánljuk.