Korunk földkérdése, létünk a tét-prof. Tanka Endre-Könyv-Magánkiadás-Magyar Menedék Könyvesház

Magyar Menedék Könyvesház

Részletes kereső
prof. Tanka Endre - Korunk földkérdése, létünk a tét

Korunk földkérdése, létünk a tét

prof. Tanka Endre

Földrablások a világban és magyar földvédelem

Könyv
Magánkiadás kiadó, 2018
286 oldal, Puha kötésű ragasztott B5 méret
ISBN 9786150027241
Státusz: Készleten
Szállítás: 1 munkanap
Átvétel: Azonnal
Bolti ár: 3 500 Ft
Megtakarítás: 15%
Online ár: 2 975 Ft
1 2 3 4 5
5.0 (1 vélemény alapján)
Leírás

Földrablások a világban és magyar földvédelem... A mai civilizációs világválságban a föld, az édesvízkészletek és a helyi energiaforrások közösségi birtoklása a túlélés feltétele. A tőke globális uralma azonban az új világrendjét olyan hatalom–összpontosítással építi fel, amelynek egyik követelménye, hogy a világélelmezés monopóliuma felett kizárólagosan rendelkezzék. Ehhez kell a föld tőkés elsajátítása is. A tőkeerő világuralmi nyomulása ezért hozta létre a földrablások új, hatékony intézményrendszerét. A szerző meggyőződése, hogy „van reális megoldás a hazai talajpusztítás és földpazarlás meggátlására. Erre azonban csak az adhat esélyt, ha a többségi társadalom e létérdekű földügyben öntudatra ébred és önszerveződésével eléri, hogy a földpolitikai döntéshozó ezt a nemzetstratégiát végrehajtsa”.

Tanka Endre: Korunk Földkérdése, Létünk a Tét. (alcim:) Földrablások a világban és magyar földvédelem (4 Pont Nyomda Kft, Eger, 2018. Monográfia, 1 - 281. o. Lektorálta: prof. habil. dr. Bardócz Zsuzsa az MTA doktora és dr. Ferenci Tibor agrárközgazdász, FAO szakértő)

A mai civilizációs világválságban a föld, az édesvízkészletek és a helyi energiaforrások közösségi birtoklása a túlélés feltétele. A tőke globális uralma az új világrendjét azonban olyan hatalom–összpontosítással építi fel, amelynek egyik követelménye, hogy a világélelmezés monopóliuma felett kizárólagosan rendelkezzék. Ehhez kell a föld tőkés elsajátítása is.

A tőkeerő világuralmi nyomulása ezért hozta létre a földrablások új, hatékony intézményrendszerét. Ez kizárja, hogy az állam közérdekből, szabadon dönthessen a területét adó föld sorsáról, annak a polgárait szolgáló tulajdoni és használati szabályozásáról. Helyébe - intézményi magán–hatalmával - a tőkeszerveződés lép, amely gátlástalanul átgázol a nemzetállam jogán és a földalapot az őt szolgáló eszköztárral újraosztja az általa kijelölt társadalmi szereplőknek.

Valójában a tőkeberuházó és ügynökserege – a korábbi földtulajdonosok és földművesek elűzésétől és/vagy fizikai megsemmisítésétől sem visszariadva – a földet „megtisztítja” a rajta élő közösségektől, hogy azt – jelképes áron vagy ingyen – a kizárólagos hatalmába vegye. Az így elsajátított földet nem közcélokra, a népélelmezés biztosítására fordítja, hanem – a számára legjövedelmezőbb hasznosításával, pl. ipari célú növénytermesztéssel, bioetanol üzemanyag előállításával, stb. – azzal a saját nyereségét növeli.

A könyv – több ezer oldal angol nyelvű forrásanyag és szakmai dokumentumok alapján – nyomon követi a tőkés földrablások (land grabbing és földroham: land rush) nemzetközi térben végbement legújabb történetét és főbb szociológiai mérlegét. A kutatás feltárja e folyamat alakulását, öntörvényeit, külső–belső mozgatóit, szerkezeti, funkcionális és intézményi sajátosságait, a tőkeérdek érvényesítését. Mindez egyértelműen bizonyítja: a XXI. századi földügy kulcsa, fő mozgatója és uralmi lényege a tőke világhatalmi szerkezetmozgásából eredő, új minőségű tőkés földrablás. Akár úgy is mondhatjuk, a mai földügy maga a land grabbing, a földalap erőszakos tőkés elsajátítása és a nemzeti ellenerők ezzel szembeni önvédelme.

Ennek a kérdéskörnek a kutatással teljesített tudományos igényű, átfogó rendszertani vizsgálata nemcsak azért hézagpótló, mert ez a fontos téma a hazai kutatások látószögéből teljesen kiesik. Súlyát és különös időszerűségét az jelenti, hogy az EU államszervezeti jövője a napjainkban dől el: az EU a nemzetállamokat maga alá gyűrő szövetséges állammá alakul–e át (Európai Egyesült Államok), avagy tagállamai megőrzik–e azt a minimális rész-szuverenitást, amely szavatolja a nemzetállami létüket.

Az uniós állam, amely a közhatalom új megosztási alkuja során – a történelmi szükséghelyzetben - államterületének földjét saját polgárainak kívánja megtartani, a földtulajdon és a földhasználat nemzeti hatáskörű visszaszerzéséhez kénytelen szembesülni és megütközni a tőkés földrablások szándékával, erőterével. Csak ezek uralmi önszerveződésének, stratégiájának és végrehajtási módszereinek az alapos ismerete adhat a - többségi társadalom közérdeke mellett elkötelezett - közhatalomnak esélyt arra, hogy kiépítse a föld alkotmányos alapú, nemzeti önvédelmi intézményeit, amelyekkel (ha a földpolitikai döntéshozó nem áll át a tőke oldalára) gátat vethet a helyi közösségeket megillető föld és más erőforrások tőkés elrablásának.

A földrablások megismerésének ma különös időszerűséget ad Európa Afrikából reá zúduló migrációs elözönlése. Bár a migrációkutatás – mint a politológia terepe – a könyvet nem motiválta, a feltárt valóság nyilvánvalóvá teszi: a land grabbing hiteles leképezése épp a földrészünkre zúdított népvándoroltatási hullámok gazdasági alapjára vet fényt. A globális földrablások közel 60 %-a Afrikát sújtja, az őslakosság földjének, otthonának tőkés elsajátítása, az ipari nagybirtok holdingok miatt előállt munkanélküliség, nyomor és éhínség, az éghajlati kataklizmákkal, háborúkkal és politikai nyomással felerősítve szükségszerű következménnyé teszik több milliós népességnek a hazájából való elmenekülését, Európába vándorlását.

A földrablások nemzetközi szintű, rendszertani elemzése – Max Weber szociológiai módszertanát hasznosítva – olyan alapvető részletek tisztázását tette lehetővé, mint például:

• a fenntartható fejlődés uniós dogmája miért gátja a tagállami talaj– és földvédelemnek, ami a fenntartható fogyasztás és a fenntartható visszavonulás érvényesítését igényli;
• az erőforrás (talaj, - föld, víz- és ökoszisztéma) rablások terjedelme, célterületei, összefüggései az iparszerű nagyüzem kiterjesztésével, ennek talaj– és környezetpusztításaival;
• a földrablások jogtechnikája és ügylet–típusai;
• az EU által kötött szabadkereskedelmi és kétoldalú beruházás-védelmi egyezményekből – a földrablások megelőzésére – miképp, milyen indokok alapján kell kiiktatni a tőkeberuházó és az állam közti vitarendezés (ISDS) tőkeuralmat szolgáló intézményét;
• az EU mennyiben részese a földrablásoknak, a területén működő tőkeberuházók Európán kívüli földügyleteinél, valamint Európa több államában (pl. az ukrán, az orosz és a magyar földviszonyokban) végrehajtott földrablásoknál egyaránt;
• az EP Emberi Jogi Albizottsága milyen lépéseket tesz a földrablások visszaszorítása és a jogsértések orvoslása végett;
• a földrablások elleni nemzetközi mozgalmak, ezen belül az élelmezés önrendelkezés (ÉÖ) nemzeti követelménye és a KAP (közös agrárpolitika) 2020. után szükséges reformja milyen esélyeket adnak a tagállamoknak saját földkészletük közcélú hasznosítására, nemzeti mezőgazdaságuk talpra állítására és a tőke spekulációs (nem élelmezési célú) földszerzéseinek kiiktatására;
• a FAO VG önkéntes birtokpolitikai irányelvei miért nem alkalmasak a fenntartható, közérdekű birtokpolitika szolgálatára, illetve a szabályozás hogyan juthat kötelező jogi kötőerőhöz, amivel világszerte (nemcsak az EU területén) megalapozhatja a talaj– és föld hatékony intézményvédelmét és a földrablások meggátlását.

A földrablások legsúlyosabb létromboló következménye a termőtalajok végzetes pusztítása. E folyamat ugyanis a tőke iparszerű, nagyüzemi monokultúráját teszi csaknem kizárólagossá, ami viszont a közcélú földhasználatot alárendeli a nagytáblás tömegáru–termesztés gépi és vegyszer igényeinek. Ez nemcsak a környezet és a természet – vissza nem fordítható – pusztításával jár, hanem a talaj élővilágát, az edafont fokozatosan, végleg megsemmisíti, vagyis megszünteti a föld termőképességét.

A termőföld mennyiségének drasztikus csökkenése és minőségének a kritikus pontot meghaladó romlása együtt okozzák a nem pótolható talajpusztulást.

A könyv második része ezért a magyar talaj– és földvédelem drámai sorskérdéséről, az 1945 óta napjainkig tartó önfeladásáról, továbbá a gyökeres fordulat intézményi követelményeiről, e terepen az új nemzetstratégia szakmai megalapozásáról szól. A társadalomnak – de elsősorban az alkotmányosan felelős földpolitikai döntéshozónak – azzal kell szembesülnie, hogy ha a közhatalmi beavatkozás nem állítja meg a mind máig tartó, sőt növekvő földpazarlást és talajpusztítást, úgy 60 éven belül nálunk is elfogy az élet újratermeléséhez szükséges föld, a termőtalaj.

A kutatás e terepen feltárja, hogy:
• a talajvédelem megtagadásának gyökerei a civilizáció értékpusztításaiból erednek;
• a hazai talaj– és földvédelem hogyan alakult 1945, majd 1989 után;
• a hatályos földvédelmi törvény miért jelenti a talaj– és földvédelem önfeladását;
• a hazai talajtan és közgazdaságtan miképp szolgálja a közérdekű talaj– és földvédelmet;
• milyen intézmények alapozzák meg a talaj– és földvédelem nemzetstratégiáját;
• a hatékony intézményvédelmi stratégia létrehozásához és működtetéséhez – tágabb összefüggésben – milyen elemek adják a feltételrendszert (a közhatalom–gyakorlás minősége, az ökológiai gazdálkodás térnyerése, a birtokszerkezetben a nagyüzem túlsúlyának lebontása, stb.);
• a talaj– és földvédelem jogi megalapozása milyen kiegészítéseket és módosításokat kíván az Alaptörvényben, illetve a nemzetstratégiának a földvédelmi törvényt milyen új rendezőelvekre kell építenie.

A szerző meggyőződése, hogy „van reális megoldás a hazai talajpusztítás és földpazarlás meggátlására. Erre azonban csak az adhat esélyt, ha a többségi társadalom e létérdekű földügyben öntudatra ébred és önszerveződésével eléri, hogy a földpolitikai döntéshozó ezt a nemzetstratégiát végrehajtsa”. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Vélemények
Szállítás és fizetés