A műalkotás lényege

Kötetünk Romano Guardini (1885-1968) katolikus pap, vallásfilozófus és teológusnak a műalkotásokkal, művészettel és esztétikai kérdésekkel foglalkozó, különféle műfajokba sorolható (többek között levél vagy megnyitó beszéd formájában megszületett) írásainak gyűjteménye. A témáikban és formai jegyeikben is különböző szövegek átfogó képet adnak az életművet meghatározó törekvéséről, vagyis a szépség vallási rangjának rehabilitálásáról... A műalkotásban tehát megszűnik az elkülönítettség. Az alkotás terében egymás társaságába kerülnek a dolgok, az ember pedig oly módon kerül közel valamennyihez, ahogyan a közvetlenül adott világban sohasem. Ezáltal az alkotás világába belépő, az alkotás világát átélő szemlélő maga is a teljességben tud élni...

Romano Guardini, (1885-1968) katolikus pap, vallásfilozófus és teológus. Olasz család gyermekeként Veronában született. 1886-ban a család Németországba költözött, ahol Guardini egész további életét töltötte...

A huszadik századi német teológia és művészetelmélet meghatározó alakja, aki beszédeivel, nyilvános előadásaival, időnként egészen szűk körben vezetett filozófiai kurzusaival és egyetemi óráival a II. világháború alatt elszenvedett kényszerű hallgatás után, a megújuló német és európai szellemiségnek, valamint konkrétan a katolikus gondolkodásnak egyaránt meghatározó alakja lett. Tekintélye és hatása nem korlátozódott Európára, amelyet az is kiválóan érzékeltet, hogy 1986-ban az argentin Romano Guardini Jorge Mario Bergoglio, a későbbi Ferenc pápa pontosan Guardini tanulmányozása céljából érkezett Németországba, ahol doktori értekezést kívánt írni a német gondolkodó filozófiájáról.

Kötetünk Guardini műalkotásokkal, művészettel és esztétikai kérdésekkel foglalkozó, különféle műfajokba sorolható (többek között levél vagy megnyitó beszéd formájában megszületett) írásainak gyűjteménye. A témáikban és formai jegyeikben is különböző szövegek átfogó képet adnak az életművet meghatározó törekvésről, vagyis a szépség vallási rangjának rehabilitálásáról...

A műalkotásban tehát megszűnik az elkülönítettség. Az alkotás terében egymás társaságába kerülnek a dolgok, az ember pedig oly módon kerül közel valamennyihez, ahogyan a közvetlenül adott világban sohasem. Ezáltal az alkotás világába belépő, az alkotás világát átélő szemlélő maga is a teljességben tud élni...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.