Végtelen út
Fekete István
Könyv
Lazi kiadó, 2004
Lazi kiadó, 2004
224 oldal, Kemény kötésű fűzött
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 2 200 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 2 200 Ft
Leírás
Fekete István szerző (Gölle, 1900. január 25. – Budapest, 1970. június 23.) író, számos ifjúsági könyv és állattörténet írója. Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az „erdész-vadász irodalom” legismertebb művelője. Jókai mellett, minden idők legolvasottabb magyar írója. Külföldön tíz nyelven, 12 országban jelentek meg a könyvei...
*
FEKETE ISTVÁN író valamennyi regénye közül a „VÉGTELEN ÚT” keletkezési körülményeiről tudható a legkevesebb.
A kötet születése idején készült naplófeljegyzéseit ugyanis a szerző elégette, a fennmaradt levelezése pedig csupán elvétve említi a címét, ezért legfeljebb sejtéseink lehetnek az inspirációiról.
Az író 1947 késő őszén vállalta el az Új Idők felkérésére, hogy a reformkort betetőző forradalom centenáriumának esztendejében újabb alkotással jelentkezzen a folyóirat hasábjain. Ekkoriban sem a szerkesztőség, sem pedig Fekete István nem tudhatta, hogy az 1948-as szökőév is fordulópont lesz a magyar történelemben. A hamarosan bekövetkező politikai változások azonban nemcsak a nehezen készülő regény cselekményét, de a további sorsát is alapvetően meghatározták.
A Végtelen út nemzedékregény. Egy francia fiatalember és családjának története a francia forradalomtól egészen a magyar szabadságharc kezdetéig.
- Első részét a pikareszkek jellegzetességei színesítik: izgalmas menekülés, fordulatos kalandsorozat, szerelmek, melyek révén a főszereplő, Pierre de Bartay életre szóló tapasztalatokat szerez.
- A második rész inkább a családregényeket idézi, hiszen ebben már az idős Bartay Péter emlékezik vissza arra, hogy miként telepedett le Magyarországon, és búcsúzik el az eszméiért harcolni induló unokájától.
Mindezt akkor vetette papírra a francia ősöket is számon tartó Fekete István, amikor a szabadság kérdését minden másnál időszerűbbé tették a politikai változások. Ezek a Végtelen út elgondolkodtató befejezését éppen úgy befolyásolták, ahogyan abban is szerepük lehetett, hogy a sorozatközlést nem követte kötetkiadás.
Erre egészen 1990-ig kellett várni, ám az akkori megjelentetője jelentős módosításokkal publikálta a szöveget, figyelmen kívül hagyva, hogy a forrásként használt gépirat csonka. Mindebből következően a hiteles Végtelen út könyv alakban ezzel a kiadvánnyal vehető először kézbe. Természetesen az Új Időkben közölt - vagyis a szerző által jóváhagyott - előszó és a huszonöt folytatás alapján rendezte a Lazi Kiadó sajtó alá Fekete Istvánnak ezt a hányatott sorsú nemzedékregényét.
*
A „Végtelen Út” című ezen kiadványt a Fekete István műveit kedvelő, adott esetben a nemzedékregény és történései iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
*
FEKETE ISTVÁN író valamennyi regénye közül a „VÉGTELEN ÚT” keletkezési körülményeiről tudható a legkevesebb.
A kötet születése idején készült naplófeljegyzéseit ugyanis a szerző elégette, a fennmaradt levelezése pedig csupán elvétve említi a címét, ezért legfeljebb sejtéseink lehetnek az inspirációiról.
Az író 1947 késő őszén vállalta el az Új Idők felkérésére, hogy a reformkort betetőző forradalom centenáriumának esztendejében újabb alkotással jelentkezzen a folyóirat hasábjain. Ekkoriban sem a szerkesztőség, sem pedig Fekete István nem tudhatta, hogy az 1948-as szökőév is fordulópont lesz a magyar történelemben. A hamarosan bekövetkező politikai változások azonban nemcsak a nehezen készülő regény cselekményét, de a további sorsát is alapvetően meghatározták.
A Végtelen út nemzedékregény. Egy francia fiatalember és családjának története a francia forradalomtól egészen a magyar szabadságharc kezdetéig.
- Első részét a pikareszkek jellegzetességei színesítik: izgalmas menekülés, fordulatos kalandsorozat, szerelmek, melyek révén a főszereplő, Pierre de Bartay életre szóló tapasztalatokat szerez.
- A második rész inkább a családregényeket idézi, hiszen ebben már az idős Bartay Péter emlékezik vissza arra, hogy miként telepedett le Magyarországon, és búcsúzik el az eszméiért harcolni induló unokájától.
Mindezt akkor vetette papírra a francia ősöket is számon tartó Fekete István, amikor a szabadság kérdését minden másnál időszerűbbé tették a politikai változások. Ezek a Végtelen út elgondolkodtató befejezését éppen úgy befolyásolták, ahogyan abban is szerepük lehetett, hogy a sorozatközlést nem követte kötetkiadás.
Erre egészen 1990-ig kellett várni, ám az akkori megjelentetője jelentős módosításokkal publikálta a szöveget, figyelmen kívül hagyva, hogy a forrásként használt gépirat csonka. Mindebből következően a hiteles Végtelen út könyv alakban ezzel a kiadvánnyal vehető először kézbe. Természetesen az Új Időkben közölt - vagyis a szerző által jóváhagyott - előszó és a huszonöt folytatás alapján rendezte a Lazi Kiadó sajtó alá Fekete Istvánnak ezt a hányatott sorsú nemzedékregényét.
*
A „Végtelen Út” című ezen kiadványt a Fekete István műveit kedvelő, adott esetben a nemzedékregény és történései iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.