A nevető Magyarország 2.

Krónikás adomák, fortélyos történetek, dzsentri úrhatnámság, szalonok és kávéházak pletykái, bírósági és színházi csacskaságok, tárczák és beszélyek – „A nevető Magyarország” a kora sikerkönyve volt, de üzenete, értéke mit sem változott az eltelt száz esztendő alatt: a történetek ma is elevenen hatnak, a kötet ékes bizonyítéka annak, hogy a humor örök.

• Mi ez a mű valójában: görbe tükör Magyarországról, a magyarokról?
• Szarkasztikus Monarchia-kép?
• Maró önkritika?
• A történelem romantikus oldala, netán az emlékezés megszépítő homálya?
*
GRACZA GYÖRGY (Vehéc, /ma Szlovákia, Eperjesi kerület/ 1856. szeptember 12. – Budapest, 1908. május 14.) újságíró, író, történetíró összeállítása ritka pillanatfelvétel a XIX. és XX. századi Magyarországról, Budapestről, a vidékről és egyáltalán arról, hogy milyenek is voltunk - vagyunk valójában. Egy könyv, ami nekünk szól. Rólunk.

„A nevető Magyarország” kötethez 1887-ben Follinus Emillel karöltve gyűjtötte össze korának mulatságos anekdotáit. Számos kiadást élt meg 1887 és 1904 között.

*
„A Nevető Magyarország - Népi Fortélyok és Úri Hunczutságok 2.” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik ritka pillanatfelvételt szeretnének kapni a XIX. századi és a XX. század elejei Magyarországról, Budapestről, a vidékről és egyáltalán arról, hogy milyenek is voltunk - vagyunk valójában.

JÓ SZÓRAKOZÁST KÍVÁNUNK az alábbi csoportosítás szerinti adomákhoz:

• Jaj de hunczut...;
• Kalapács;
• Baklövések;
• Az iskolából;
• Rántás;
• Kortesvilág;
• A nép humora;
• Gyermekészjárás;
• Cigánykerekek;
• Görögtűz;
*
Ajánlott még:

A nevető Magyarország.
Édes anyaföldem!
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.