Magyar Menedék Könyvesház

Részletes kereső
Alexandre Saint-Yves dAlveydre, Edward George Earle Bulwer-Lytton, Edna Kenton, Richard E. Byrd admirális - Belső Föld Almanach

Belső Föld Almanach

Alexandre Saint-Yves dAlveydre, Edward George Earle Bulwer-Lytton, Edna Kenton, Richard E. Byrd admirális

Sorszámozott példányok, korlátozott példányszám! 4 könyv egyben!

Könyv
Angyali Menedék kiadó, 2014
568 oldal, Kemény kötésű fűzött B5 méret
ISBN 9786158011105
Státusz: Készleten
Szállítás: 1 munkanap
Átvétel: Azonnal
Bolti ár: 7 500 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 7 500 Ft
Leírás
*




*
Az almanach (az arab al-manjah, mérték, idő szóból) keleten és nyugaton egyaránt a középkor vége óta csillagászati efemeridákat (kalendáriumszerű táblákat) jelentett, többnyire asztrológiai és hasonló más megjegyzésekkel. Szülőföldje kétségtelenül Asszíria... A legrégibb almanachok bizonyára a 105-től 133-ig terjedő egyiptomi táblácskák voltak a bolygók járásáról. A XIV. és XV. századból sok kéziratos almanach maradt fenn; a legrégebbi nyomtatott Peurbach Györgyé (1460 körül élt Bécsben). Hunyadi Mátyás 1474-ben adott ki egyet latin és német nyelven, Engel könyvnyomtató Bécsben 1491-től fogva adott ki rendesen almanachot...
Kisfaludy Károly 1822-ben indította az „Aurora” című almanachját, melyben az Auróra-kör tagjai közölték a legjobb műveiket. Évenként megjelenő almanachokat a XVI. századtól fogva találunk; a XVII. század óta a közönséges kalendáriumi tartalmat mindenféle hírekkel bővítették.
*
Egy rendhagyó vállalkozás, amely egy halhatatlannak bizonyult elméletet mutat be. Másfél éves előkészítés előzte meg eme, Magyarországon - és az egész világon - mindeddig páratlan gyűjtemény megszületését.

Tartson velünk egy különleges misztikus utazáson, ahol megismerheti Agartha királyságát, megtudhatja kik is az Eljövendő Faj, vallástörténeti gyűjteményben ismerkedhet meg a népek Belső Föld-i hiedelemvilágával a letűnt korokból, végül pedig Byrd admirális titkos visszaemlékezéseiben hallhatja a Belső Föld vezetőinek a Földlakóknak szánt üzenetét...

Idegenvezetőnk ezen a különleges felfedezésen Gönczi Tamás.
Jöjjenek Hát Velünk!
*
Az almanachban található kötetek:

Alexandre Saint-Yves d’Alveydre - Agartha Királysága

Alexandre Saint-Yves még életében jó kapcsolatot, közös szellemi kutatómunkát alakított ki számos ismert okkultistával - Marquis Stanislas de Guiata, Joséphin Péladan, Oswald Wirth. Saint-Yves d’Alveydre állítólag számos okkult kéziratot és beavatottaknak szánt feljegyzés-gyűjteményt örökölt meg a nagy szaktekintélynek számító rejtélyes francia okkultistától, Antoine Fabre d’Olivet (1762-1865) hagyatékából, akit a mesterének tartott.

1877-ben megjelent egy versgyűjteménye „Lírai Testamentum” címmel, majd írt könyvet a vallások (zsidók, keresztények, muzulmánok) közös megbékéléséről, a zsidók küldetéséről, számos más és ezoterikus kérdésről. „La France Vraie” című munkájában kifejtette a Synarchia, egy általa megfogalmazott konzervatív politikai-teológiai fogalmát.

A Synarchia által valósulhat meg a szerző szerint az ideális, harmonikus társadalom, mint istenes-mágikus organikus egység, amiben minden és mindenki a maga elrendelt misztikus „helyén” van. Szerinte ez valósult meg egykor Atlantiszban, az ősi Egyiptom mágikus birodalmában, a „szent” Indiában, a sötétnek nevezett „világos” középkor emelkedett évtizedeiben, ahol templomosok, gnosztikus eretnekek, beavatottak biztosították mindaddig, ameddig hagyta őket az egyre nagyobb világi befolyással rendelkező egyházi hierarchia, és a különböző világi birodalmak, kis- és nagykirályok uralmi tervei.

Ennek az égi-földi misztikus Synarchiának, okkult mágikus harmóniával rendelkező társadalomnak az ellenpárja az anarchia és a világi, materiális anyagi elnyomás, amely Alveydre szerint mindig szemben áll a Synarchiával, az emberrel és a természettel.

1885-ben Saint-Yves d’Alveydre meglátogatta a keleti beavatottak egy csoportját, akik között ott volt Hardjij Scharipf herceg is. Az Agartha-ról való híradás itt veszi kezdetét. Ahol a szerzővel telepatikusan közölték, hogy valahol mélyen a föld alatt ott rejlik Agartha föld alatti mágikus birodaloma. Saint-Yves d’Alveydre meggyőződéssel hitte, mintegy „tapasztalta”, hogy valamikor a Kali-Yuga világkorszak hajnalán, 3200 évvel Krisztus előtt egy ősi synarhista világkormány „leköltözött” az üreges föld belsejében lévő mitikus földalatti birodalomba, Agartha-ba.

Erről a bizonyos földalatti Agartháról és a vele kapcsolatos rejtélyekről szól a szerzőnek ez a könyve, amelyet most (2014) itt ebben az almanachban hiánytalanul közreadunk.

A könyv tulajdonképpen egy jegyzet-gyűjtemény, amelyet a szerző még a halála előtt állított össze, de könyvalakba már nem tudta rendezni. Mégis ez az „Agartha királysága” könyv megjelent, hála a követőinek, amely ebben a Belső Föld elméletben úttörőnek, és mind a mai napig komoly hivatkozási alapnak számít. Így, ebben a formájában egy különleges kiadásnak számít magyar nyelven, hiszen a fordítását a régi francia nyelvhasználattal írt eredeti kiadásból szinte lehetetlen fordítani.

Ez a könyv egy közel fél éves alapos fordítás eredménye. Az eredeti kiadás teljes, megcsonkítatlan fordítását adjuk át az olvasónak, azt a változatot, amelyet a Francia Nemzeti Könyvtár őriz, mint első kiadást.
*

Második könyv:
Edward George Earle Bulwer-Lytton - Az Eljövendő Faj

Edward George Earle Bulwer-Lytton írói munkásságának arra a szeletére fókuszálunk, amely a háttérbe, a mélybe vezetett, oda, ahova igazán kevesen jutnak el, de akik eljutnak, azok máshogy látnak és tudnak. Éppen ezért olyan örökzöld opuszokat hagynak hátra, amit sem a könyörtelen idő, sem az emberi intrika és rosszindulat nem tud befeketíteni.

Bulwer esetében ilyen mű a „The Coming Race”, „Az eljövendő faj”. Bulwer-Lyttonnak ez a híres-hírhedt műve az, amelynek az angol nyelvterületen számtalan kiadása van folyamatosan. A könyv olyan meghökkentő és izgalmas tartalmat ad közre egy jól megírt „fantasztikus” regény formájában, hogy az „a föld felett és a föld alatt is kereső spirituális ember” számára kikerülhetetlen...

Bulwer-Lytton tehát ebben a regényében a földalatti világok témakörével foglalkozik olyan közvetlen és olvasmányos stilusban, hogy a könyv egyszerűen magát olvastatja és észre sem vesszük, hogy több olyan információt is megoszt velünk arról a bizonyos agyonhallgatott földalatti világról, amelyről olyan sokaknak még halvány fogalmuk sincs. Minderre annak előtte csak egy francia volt képes, akit Jules Verne-nek hívtak.

Lesznek, akiknek ez a könyv csak egy remek fantasztikus regény marad örökre, és minden bizonnyal kevesebben olyanok is lesznek, akik ebben a könyvben rátalálnak a könyv mögötti könyvre. Ami nem más, mint világunk és földünk valódi rejtélyes élete...

Bulwer-Lytton ezeknek a keveseknek írta ezt a könyvet, amit immár a sokaság olvas. Ez természetes is, hiszen a kiválasztott kevesekhez a sokaságon át vezet az a bizonyos láthatatlan út. - írja naplójában John Reeves.

Ezekhez a felemelő sorokhoz csak annyit teszünk hozzá, hogy mi, akik útjára bocsátottuk ezt az almanachot, egyszerre akarunk szólni a sokakhoz és a kevesekhez. Egyszóval minden érdeklődőhöz.

És ha az érdeklődők elolvasták és tetszett nekik ez a 4 kiválasztott könyv, akkor újabb érdeklődőknek ajánlják tovább. Mert hiszünk benne, hogy a jól megírt, információban és tálentumokban gazdag mű megteremti a maga őszinte táborát, ahogy a fény átjárja és megvilágítja azokat, akikbe örökre beleköltözött…
*

Harmadik könyv:
Edna Kenton - A Földek Könyve

Edna Kenton attól függetlenül, hogy hosszú életén keresztül szerteágazó és nehezen dokumentálható tevékenységet végzett, egy biztos: - hogy a jelen kötetünkben közzé tett és témáját illetően alapműnek tartott, 1928-ban kiadott könyve és az abban foglaltak egyértelmű látleletét adják annak a fontos ténynek, hogy az író egész életén keresztül kutatta a régi korok elveszett tudását.

Könyvében széles sprektumban dokumentálja a témakör megmaradt nyomait, fennmaradt térkép és térképtöredékeit, rajzait, régi szent könyvek ide vonatkozó dokumentumait. Felkutatta és alaposan körbe járta a különböző elfeledett hagyomány alapinformációit. Azok hiányzó láncszemeit kikövetkeztette, vagy éppen fáradságos kutatómunkával előkereste az elveszett, eltüntetett információkat.

Ne hagyjuk figyelmen kívül a kötet sajátos szerkezetét és az ábraanyagok, térképek unikum-jellegét, a többnyire beszerezhetetlen, a nagyközönség számára ismeretlen forrásirodalmat.

Külön érdeme a könyvnek az a mindenképpen alaposnak mondható, igényes kutatómunka, amellyel a látszólag időben és térben távol lévő hagyománytöredékeket, visszaigazolásokat dokumentatív történelmi bizonyítékokká emelte. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a most közreadott könyv nemcsak az angol nyelvterületen mondható egyedülálló, ritka vállalkozásnak, hanem az egész európai könyvkiadást tekintve is témájában értékes és kikerülhetetlen dokumentummá változott az idők folyamán.

A kiadó azzal, hogy magyar nyelven most hozzáférhetővé teszi teljes terjedelemben Edna Kenton könyvritkaságát, a magyar könyvkiadás komoly tartozását egyenlíti ki. Azzal, hogy másik két hasonló témájú és egyértelműen hiánypótlásnak számító két értékes könyv társaságában jelenik meg Edna Kenton műve – egyértelművé válik a kötet szerepe abban a sokat vitatott témakörben, ami valljuk meg, hogy igen mostoha sorsúvá tette a témakört, és magát a műveket is itthon Magyarországon.

Annak ellenére, hogy ez a munka a magyar könyvkiadásban nem áll egyedül és parttalanul, hiszen Várkonyi Nándor vallás- és kultúrtörténeti remekműve – a „Szíriát oszlopai”, „Az elveszett Paradicsom”, „Varázstudomány I-II.” és „Az ötödik ember I-III.” igényes és szerves kapcsolódást mutat a most közzé tett három kötet tradícionális tudásanyagával, és szellemtörténeti „emlékezetével”. Nem különben azzal az időtlen szent tudással, emlékezettel és történelemmel, Hamvas Béla fogalmazásával élve Scientia Sacra-val, amelynek fényes, világos emlékezete az aranykor elejére tehető. Míg ennek alászállása egyértelműen a Káli-Yuga mai világára esik, ahogy azt a hindu hagyomány tartja.

Mindennek ellenére a jelen almanachba közé tett három könyv is azt bizonyítja, hogy a tudás, mint a régiek ősi emlékezete soha nem hagyja el azt az embert „akinek füle van a hallásra és szeme van a látásra”...
*

Negyedik könyv:
Richard Evelyn Byrd - ismertebb nevén Byrd Admirális

1919-ben nevéhez fűződik az első transzatlanti átkelés, majd 1926-ban az északi sark átrepülése, illetve az északi sark repülővel való elérése. Majd nem sokkal később ezt követte az igazi nagy szenzációnak számító első antarktiszi expedíció, amely 1928-30 között zajlott le, két hajóval és három repülőgéppel. A viszonylag kezdetleges eszközökkel és nagy kitartással véghezvitt expedíció nagy sikereket hozott Byrd számára. 1929-ben ellentengernaggyá léptetik elő, ami a 41 éves sikeres felfedezőnek és sarkkutatónak hatalmas elismerés.

A második antarktiszi expedícióra 1939-ben kerül sor. Az ekkorra már nagy ismertségnek örvendő kutatónak erről az expedíciójáról az USA emlékbélyeget is kibocsátott. Byrd harmadik expedíciója (1939-1940) volt valójában az első, amit hivatalosan, nagy nyilvánossággal támogatott az USA akkori kormánya. Ennek a projectnek a keretében átfogó geológiai, biológiai és meterológiai kutatásokat és felfedezéseket tettek. Byrd negyedik záró expedíciója (1946-1947) a Operation Highjump (magasugrás) fedőnevet kapta. Ez mai napig a legnagyobb antarktiszi expedíció, amely valaha is létezett.

De az is igaz, hogy az expedíció nagyságához képest a róla kapott információk elég szerények. S az a feltételezés is makacsul tartja magát az expedícióról szóló irodalomban, hogy ez a hadművelet állítólag a tervezettnél jóval hamarabb és hirtelen lett befejezve. Egyes feltételezések szerint amikor Byrd 1947 februárjában az Északi-sarkot átrepülte, akkor megtapasztalta az üreges-föld/belső föld teória valóságát. Sőt erről a hihetetlennek tűnő, de többek szerint valós élményéről Byrd egy titkos naplót vezetett. Ebben olvashatunk arról az incidensről, hogy ő ekkor egy humanoid lénnyel találkozott, aki egy „másik világból” jött éppen. Ekkor figyelmeztette őt mint az emberiség képviselőjét, hogy a földi emberek békességben legyenek és ne háborúzzanak...

Azt is jelentette a naplójában Byrd, hogy itt élő gyapjas mamutot látott a levegőből, ami akkor már nagyon régen kihalt itt a földön. Ez a Titkos Napló először 1957-ben jelent meg és Amadeo Giannini nevéhez köthető. A Titkos Napló hívei úgy vélik, hogy számtalan ködösítés és szándékos elhallgatás van a Byrd kutató expedícióival kapcsolatban.

A Napló ellenzői viszont többnyire azt a két sarkalatos ellentmondást hozzák fel a Naplóval, hogy 1947 februárjában Byrd történetesen az Antarktiszon tartózkodott, az Operation Highjump expedíciót vezette, tehát nem lehetett az Északi-sarkon ebben az időben. Továbbá februárban, tehát télen az északi sarkot nem éri el a fény, tehát Byrd fent a levegőből nem láthatott le a földre és nem láthatott ott semmit, mert olyan nagy ott a sötétség.

Időközben azonban többen is támadták és revízió alá vették ennek a két sarkalatos megállapításnak a tényszerűségét. Byrd Titkos Naplójával kapcsolatos viták, feltételezések, újabb és újabb elméletek újra és újra a felszínre kerülnek, és folyamatosan életben tartják ennek a különös naplónak a nimbuszát. Byrd-el kapcsolatos meghökkentő rejtélyeknek a Titkos Napló mellett a másik legérdekesebb talánya, hipotézise a Highjump-hadművelethez kötődik.

A téma több alternatív kutatója szerint a Byrd vezette Highjump-hadművelet a második világháború végén az Antarktiszra menekült náci németek titkos föld-alatti, víz-alatti bázisára bukkant. Ahol tengeralattjárókkal, repülőgépekkel és a náci Németország által készített repülőcsészealjakkal is találkozott az expedició. Állítólag magát ezt a titkos bázist a németek a belső föld-teória kutatása segítségével tudták létrehozni. Ezt a tudományos közmegegyezés szerint áltudománynak minősített teóriát, nem csak a németek, de a második világháború alatt és közvetlenül azt követően az angolok és az amerikaiak is kutatták.

Mindebből több kutató is azt következteti, hogy Byrd-t az amerikaiak bízták meg ennek a témának a kutatásával, mert Byrd megszállottan kutatta a sarkvidéket és a belsőföld-elmélet elfogadása sem állt tőle messze. Természetesen minden feltevés mindaddig hipotézis marad, amíg hitelt érdemlően nem sikerül tényekkel alátámasztani a feltevéseket. Byrd admirálissal kapcsolatban egy megállapítás viszont vitathatatlan igaz és többszörösen visszaigazolt – az, hogy személyében egy kiváló sarkkutatót, felfedezőt és admirálist kapott az USA a Mindenhatótól...

Mi most (2014) a Belső Föld Almanach negyedik könyveként közzé tesszük Byrd Admirális sokat vitatott Titkos Naplóját, hogy a magyar olvasóközönségnek is legyen lehetősége elolvasni ezt a sokáig hiányolt érdekes dokumentumot, ami a világnyelveken már több évtizede sikerkönyvnek számít. Nagyon reméljük, hogy a magyar nyelvterületen sem lesz máshogy. A naplót sok különleges fényképpel tettük teljessé!

A Belső Föld elmélet - elhiszi vagy sem -, az olvasó dolga. Mi annyit tettünk csupán, hogy közreadjuk...

• Tény-e vagy csupán fantazmagória?
Annyi bizonyos, hogy ebben a mai digitalizált és előrehaladott fejlődésű világunkban ez az elmélet még mindig él... Olvassa el Ön is és döntsön saját Maga!
*
A könyvhöz kiemelten ajánlott:

Byrd admirális titkos utazása a Belső Földbe.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Szállítási és fizetési módok