Jegyzetek a kései hagyatékból 2.

Friedrich W. Nietzsche (Röcken, Németország, 1844. október 15. – Weimar, Németország, 1900. augusztus 25.) német klasszika-filológus, egyetemi tanár, filozófus, (aforisztikus stílusban alkotó) költő, zeneszerző. Mindig vitatott gondolkodónak számított. Filozófiája, művészetfelfogása rendkívül nagy hatású, sok szerzőt, művészt megihletett.

Életfilozófiájával az individualizmus képviselője, az egzisztencializmus egyik előfutára Kierkegaard és Schopenhauer mellett. Kritizálta a korabeli értékrendet, különösen a kereszténységet, a szocializmust, a darwinizmust. Különc zseniként került be a történelembe. Szenvedélyes elkötelezettség, radikális újítási akarat, nyelvi mágia jellemzi a munkásságát...
*

A nihilizmus egy olyan filozófiai felfogás, eszmerendszer, amely a társadalmi értékeket és normákat, minden elvet, szabályt, erkölcsi követelményt, törvényt tagad, miszerint mindenféle értelem, értelmezés vagy értékelés hiábavaló. A cselekvés hiábavalóságát, a lét teljes értelmetlenségét, az emberi haladás hiányát hirdeti...
*
Az Attraktor kiadó Nietzsche-sorozatának 2015-ben kiadott legújabb kötetét tartja kezében az Olvasó. A szerző kéziratos hagyatékában rengeteg fontos szöveg maradt meg, amelyeket már nem volt ideje kötetbe rendezni. Ezekből válogatták ki a legfontosabbakat, mégpedig tematikus csoportosításban.

A „Jegyzetek a Kései Hagyatékból” című első kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánlottuk és ajánljuk, akik szeretnének mélyebb kontextusban is foglalkozni a neves és vitatott filozófus kereszténységgel kapcsolatos megnyilatkozásaival...

Ez a második kötet a nihilizmussal és az emberfeletti emberrel kapcsolatos töredékeket tartalmazza, amelyek nem kerültek Nietzschének az életében publikált művei közé.

„A jövő európai emberének összképe: ugyanolyan, mint a legintelligensebb rabszolga-állaté, nagyon dolgos, alapjában véve nagyon szerény, végtelenül kíváncsi, sokoldalú, elkényeztetett, gyenge akaratú...”

„Azt ismertetem, ami eljövőben van: a nihilizmus beköszöntét. Ismertetni tudom, mivel olyasvalami történik itt, ami szükségszerű, ennek jelei ott vannak mindenütt, csak a szemek hiányoznak még e jelek meglátásához. Nem dicsérem és nem is kifogásolom itt, hogy eljövőben van: úgy hiszem, ami van, az a legnagyobb válságok egyike, az ember legmélyebb magábaszállásának pillanata: hogy az ember kiheveri-e ezt, úrrá lesz-e ezen a válságon, az az erejének a kérdése: ez igenis lehetséges...”

„A modern ember kísérletképpen hol ebben, hol abban az értékben hisz, majd elveszti a hitét benne: az idejétmúlt értékek köre és azoké, amelyekben már nem hisz, egyre teljesebb lesz; egyre inkább erősödik benne az értékek ürességének és szegényességének érzése; ez a mozgás feltartóztathatatlan, bár nagystílű módon megkísérli a lelassítását. Amit elmesélek, az a következő két évszázad története....”

*
A „Jegyzetek a Kései Hagyatékból II.” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik szeretnének mélyebb kontextusban is foglalkozni a neves és vitatott filozófusnak a nihilizmussal és az emberfeletti emberrel kapcsolatos megnyilatkozásaival...
*
Ajánljuk mellé:

„Jegyzetek a kései hagyatékból I.”
Önéletrajzi írások.
A dionüszoszi világszemlélet.
Igazságról és hazugságról nem-morális értelemben.
Vegyes nézetek és mondások.
A morál genealógiája.
Művelődési intézményeink jövőjéről.
A bálványok alkonya.
Richard Wagnernek, Georg Brandesnek és Jacob Burckhardtnak írt összes levelei.
Hajnalpír.
Az antikrisztus.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.