Magyar Menedék Könyvesház

Részletes kereső
Bill Lomax - Magyarország 1956 ANTIKVÁR

Magyarország 1956 ANTIKVÁR

Bill Lomax

Könyv
Aura kiadó, 1989
288 oldal, Puha kötésű ragasztott FR5 méret
Státusz: Készleten
Szállítás: 1 munkanap
Átvétel: Azonnal
Bolti ár: 2 990 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 2 990 Ft
Leírás
Az 1956-os magyarországi eseményekkel kapcsolatban igen különböző elnevezések és megítélések honosodtak meg. Ideológiai beállítódástól és pártállástól függően nevezik forradalomnak és ellenforradalomnak, népfelkelésnek és szabadságharcnak, nemzeti felkelésnek és demokratikus forradalomnak, a kapitalizmus restaurálásának és szocialista forradalomnak stb...

Az angol kutató, Bill Lomax véleménye szerint 1956 lényege egy olyan társadalom megvalósítására tett kísérlet volt, amely egyaránt meghaladva a kapitalizmust és a sztálinizmust - egy demokratikus szocialista rendszer intézményi alapjait hozta létre. A forradalmi bizottságok és a munkástanácsok kialakulásával - írja - a forradalom törekvései egy valóságos népi autonómia megteremtésének irányában túlléptek a párt reformszárnyának elképzelésein, a jogállam és a többpártrendszer követelésén.

Mindez a társadalmi struktúra olyan radikális demokratizálását célozza meg, mely a tényleges hatalmat a nép kezébe adja. Lomax másik, a hazai olvasó számára szokatlanul hangzó megállapítása szerint félrevezető 1956-tal kapcsolatban az írók és a reformpolitikusok aktivitására koncentrálni, hiszen kezdettől fogva a dolgozók elégedetlensége tartotta ébren az értelmiségiek lelkiismeretét, a néptömegek lázongása határozta meg az eseményeket, sarkallta tiltakozásra az értelmiségi elitet.

Vagyis - kiélezetten fogalmazva - az elméletet nem az értelmiség vitte be a munkásságba, hanem végső fokon a népmozgalom az értelmiségbe. Ezt igazolja többek között, hogy a forradalom második szakaszában, amikor a reformista értelmiség cselekvésképtelenné vált, a munkástanácsok ellenállása tényleges kettős hatalmat hozott létre, és csak az ő példájuk nyomán kezdett tudatosulni néhány értelmiségiben a parlamenti demokrácián túllépő közvetlen népi hatalom és dolgozói önkormányzat lehetősége, illetve fölénye.

Minden reform - állapítja meg a szerző - a fennálló hatalmi pozíciók elfoglalására, egyszerű hatalomváltásra törekszik, a forradalom célja viszont e hatalmi pozíciók megdöntése és radikálisan új társadalmi struktúra megteremtése.

Ebből következően a reformista értelmiséget két alapvető fogyatékosság jellemezte:

1. Naiv bizalom az ancien régime politikai intézményeiben, a pártokban, a parlamentben és a kormányban. Pedig - úgymond - a forradalom csak úgy válhatott volna teljessé, ha a régi politikai intézményeket teljesen félre lehet söpörni, és ha a tömegfelkelés új társadalmi struktúrái lépnek a helyükre.

2. A Nagy Imre vezette reformista ellenzék az elitista hagyományt folytatta, és - lényegében sztálinista módon - azt gondolta magáról, hogy ő jobban tudja képviselni a munkások igazi érdekeit, mint maguk a dolgozók. Ezért nem volt képes megkérdőjelezni a párt szerepéről vallott hagyományos nézetet sem.

A szerző részletesen tárgyalja 1956 társadalmi és politikai eseményeit. E vizsgálódás során jut el ahhoz a következtetéshez, hogy 1956 legfontosabb vívmánya a munkástanácsok működése, maradandó elméleti értéke pedig a munkástanácsok államának megteremtésére irányuló kísérlet volt. A munkások ahelyett, hogy a Parlamentet ellepő képviselőket delegáltak volna, radikálisan új megoldást választottak, és a hivatásos politikusokéval szemben társadalmi ellenhatalmat hoztak létre. Olyan hatalmat teremtettek, amely az utcán és a gyárakban saját életüket és érdekeiket védelmezte.

„A magyar munkások tehát a gyárak feletti közvetlen ellenőrzést gyakorló munkástanácsok révén egy csapásra szétzúzták a kommunista párt korábbi államhatalmát, és megnyitották az utat egy olyan társadalom felé, amely a marxizmus és a szocializmus eredeti célja volt – ahol a hierarchia az egyenlőségnek adja át a helyét, ahol a politikai intézményeket népi szervek váltják fel, ahol a politikai uralomból társadalmi hatalom lesz.”

*
A „Magyarország 1956” című eme kiadványt azoknak a történelmet kedvelő olvasóinknak ajánljuk, akik a magyar forradalmat az angol szerző tollából (aki 1956-ban 12 éves iskolásgyerek volt, de a politikai érdeklődését a mi forradalmunk keltette fel) szeretnék tanulmányozni, át- és továbbgondolni.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Szállítási és fizetési módok