
Egy világváros három börtöne
Tamáska Péter
A Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet története
Könyv
Unicus kiadó, 2017
Unicus kiadó, 2017
226 oldal, Kemény kötésű fűzött B5 méret
ISBN 9786155084393
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 4 200 Ft
Megtakarítás: 15%
Online ár: 3 570 Ft
Leírás
A Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet története... A ma már három börtönből álló Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet 2017-ben ünnepelte fennállása százhuszonötödik évfordulóját. A kötet a Nemzeti Kulturális Alap és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) támogatásával született meg, s mint pályázati munka, a történelmi ismeretterjesztés műfajába tartozik. Ajánlott a „Markó”, a „Gyorskocsi” és a „Venyige” történetei, belső világuk iránt érdeklődőknek, de a Bv. személyi állományának is információszerzésül, betekintésül és okulásul abba a szférába, hogy „milyenek is egy nemzeti lélek sötét bugyrai...” „Azt mondják, addig nem ismerhetsz teljességében egy nemzetet, amíg nem voltál a börtönében!”
„Azt mondják, addig nem ismerhetsz teljességében egy nemzetet, amíg nem voltál a börtönében!”*
RÉSZLETEK A KÖTETBŐL:
Budapest előzetes házainak százhuszonöt éves történetében az első volt a Markó utcai, a Budapesti Királyi Törvényszék Nagy Ignác utcai fogháza a Belváros szívében, amelyet 1892-ben adtak át, a második a Pestmegyei Királyi Törvényszék börtönépülete 1921-től a Gyorskocsi utcában, a harmadik pedig a kőbányai, Venyige utcai munkásszállásokból kialakított modern börtönkomplexum, amely 2000-ben nyílt meg...
A Markó utcai fogház ma az 1974-ben létrejött Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet I. objektuma, ahol az intézet parancsnoksága működik. A II. objektum, a Gyorskocsi utcai börtön bejárata a Nagy Imre tér sarkához van közel, és sokan összetévesztik a budapesti rendőr-főkapitányság vizsgálati fogdájával, amelynek kapuja a Kacsa utcai sarok mellett nyílik. A Markó jelenlegi befogadóképessége százötvenhárom fő, a Gyorskocsié – ahol a nők vannak – kétszázkilencvennyolc, és a legnagyobb, a Maglódi utcai, nyolcszáz főre tervezett III. objektum, amelyet a köznyelv Venyigeként emleget, és előtte kontraszként ott nyüzsög a migráció minden rasszát felvonultató kőbányai piac.
A Markót, a hirtelen nagyra nőtt főváros „előzetes házát” 1892. augusztus 1-jén adták át, így a ma már három börtönből álló Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet 2017-ben ünnepli fennállása százhuszonötödik évfordulóját.
Kis magyar börtönológia:
Az Egy világváros három börtöne című kötet a Nemzeti Kulturális Alap és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) támogatásának köszönhetően született meg, s mint pályázati munka, a történelmi ismeretterjesztés műfajába tartozik. A közérthetőség szempontjából végig vigyáztam arra, hogy a Markó története ne csak a büntetés-végrehajtás honi történetébe, de a tágabb értelemben vett magyar történelembe is bele legyen ágyazva. Korszakolásom szokatlannak tűnhet. A boldog békeidők és a forradalmak után a Horthy-korszakot lényegében Károly király budaörsi csatavesztésével kezdem, és a magam „börtönológiai” szempontjából a német megszállás és a nyilas puccs közti időszakkal – a kormányzó bukásával – be is fejezem...
*
A kötet TARTALMA:
ELŐHANG HÁROM BÖRTÖNRE
• I. A MARKÓ ELSŐ ÉVEI, AVAGY A BOLDOG BÉKEIDŐK:
Börtön alakban - Őrök és foglyaik - Kis és nagy bűnök - Politikaiak a dualizmus idején
• II. A FORRADALMASÍTOTT BÖRTÖN:
Forradalomból diktatúrába - Börtönvilág vörösben
• III. A TISZA-PER:
A Koháry utcai kapunál - Mi történt a Hermina úti villában? - Néhány szó az őrszemélyzetről és a fluktuációról - Miről árulkodnak a kisegítő fogház törzskönyvei?
• IV. A MARKÓ ÉS A PESTVIDÉKI A HORTHY-KORSZAKBAN:
Három ősceleb: Egy titkár, egy kéjgyilkos és a bájos Lédererné - Falak, falak, körbe falak - Rabsegélyezés - Börtönélet tíz deka hússal - Kommunista mártírológia - A bűnös város - A PV és a Gestapo
• V. NÉPBÍRÓSÁGI AVAGY KOALÍCIÓS IDŐK:
Alvilági vidámság és rendcsinálás - A népbírósági börtön - „Te csak most aludjál, Liliom”... - Elátkozott udvar - Az SS tábornok, akit évekre a Markóban felejtettek - Rongyosok, gárdisták
• VI. A PROLETÁRDIKTATÚRA BÖRTÖNE:
Egy csekista Csáktornyáról - Albérlő: az ÁVH - Látlelet - Mindszenthy, a hitvalló - Az ÁVH széttárt pongyolája - Három börtön egy épületben - Kivégzettek, „Halálosok” - Deja vu - Tiltott paradicsom: Nők - Forradalom és invázió, 1956 - Emlékezés a régi szép időkre - Egy népvezér halála - Obersovszky, a mesehős - Lábjegyzetek helyett - A politikaiak szétosztása - ENSZ avagy nagy amnesztia
• VII. BÉKEIDŐK KÁDÁR ALATT:
Hogy nézett ki ekkor a Markó? - Rendőri közjáték - Fogolyzendülés a Markóban - Egy cionista, akiből nem lehetett rabbi - Megszületik a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet - Képrablók és gyilkosok - őrök és lakások - Nevelés szalonnázással - Az etnikum
• VIII. RENDSZERVÁLTOZÁS UTÁN:
Az Országos Parancsnokság átszervezése - Változó börtönvilág - Belép a „Venyige” - Felügyelők és nevelők - A II. objektum női börtön lesz - Esztergomi közjáték - Magda Marinkó és a Markó
*
Mellékletek - Dokumentumok: A Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet (Markó) kronológiája - A Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnokai
BÖRTÖNFOTÓK: ÉLETKÉPEK ÉS AKASZTÓFÁK
*
Az „Egy Világváros Három Börtöne” című eme kiadványt a „Markó”, a „Gyorskocsi” és a „Venyige” történetei, a fenti tartalom szerinti belső világa iránt érdeklődő olvasóinknak, de a Bv. személyi állományának is ajánljuk, információszerzésül, betekintésül és okulásul abba a szférába, amelyben „milyenek is egy nemzeti lélek sötét bugyrai...”
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.