Barangolások Magyarországon és annak lakói közt

Nem a szokásos pozsonyi belépési ponttól, Ausztriából kiindulva kezdi magyarországi megfigyeléseit, hanem délről, Orsovától jön felfelé a Dunán Pestre és Budára. Kitűnő leírást ad a két város életéről és társadalmi rétegződéséről, majd meglátogatja a Dunától nyugatra elterülő vármegyéket. Mesél a hírhedt bakonyi erdőről és annak betyárjairól, szép szavakkal emlékezik meg a Balatonról, a Fertő-tóról, a pompás szőlőhegyekről. Átmegy a Dunától keletre, gyönyörködik a Tiszában és annak halban való gazdagságában, beszél a pusztákról, az igazságszolgáltatásról, a különböző rendeknek a birodalomban betöltött helyzetéről, a pusztalakók életéről és gazdálkodásáról, valamint a tokaji és hegyaljai szőlőkről... Elemzi a szlovákok és magyarok viszonyát, az országot alkotó népek kapcsolatát, Magyarországnak a külföldhöz való viszonyát... Észrevételeit, tapasztalatait, szemléletmódját és vélekedését, hazánk akkori helyzetét az ő meglátásán keresztül megismerni akaróknak ajánlott.

A fordítás az alábbi kiadás alapján készült:

Wanderungen in Ungarn und unter seinen Bewohnern.
Eine Beleuchtung von Ungarns moderner Stellung und Richtung.
Berlin, Druck und Verlag von G. Reimer - 1844.
*
Jelen könyv írójáról, a német utazóról kevés életrajzi adatot ismerünk. Észak-Németországból származik és Magyarországon is élt. Érdekes és előítéletektől mentes képet fest a közvetlenül az 1848-49-es forradalom és szabadságharc előtt álló Magyarországról, jóllehet az akkori közhangulat nem volt nagyon fogékony az objektivitásra.

Az írásai a bírálattól és a kritikától sem mentesek, de ez mindig korrekt és előremutató szándékú.

Mélyebb fejtegetésekbe is elmerül, kirándulásokat tesz Magyarország történetébe, földrajzába, igyekszik „megfejteni” az itt élő népek lelkét. Jól ismeri a helyzetet, ugyanakkor a külföldi szemével is érzékeltet.

Richter nem a szokásos pozsonyi belépési ponttól, Ausztriából kiindulva kezdi magyarországi barangolásait és megfigyeléseit, hanem délről, Orsovától jön felfelé a Dunán Pestre és Budára.

Kitűnő leírást ad a két város életéről és társadalmi rétegződéséről, majd meglátogatja a Dunától nyugatra elterülő vármegyéket, mesél a hírhedt bakonyi erdőről és annak betyárjairól, szép szavakkal emlékezik meg a Balatonról, a Fertő-tóról, valamint a pompás szőlőhegyekről. Ezt követően átmegy a Dunától keletre eső területekre, gyönyörködik a Tiszában és annak halban való gazdagságában, beszél a magyar pusztákról, az igazságszolgáltatásról, a különböző rendeknek a birodalomban betöltött helyzetéről, a pusztalakók életéről és gazdálkodásáról, valamint a tokaji és a hegyaljai szőlőkről...

Északkelet felé fordulva elemzi a szlovákok és magyarok viszonyát, megszemléli Gömör és Besztercebánya gazdag völgyeit, majd továbbutazva alapos leírást ad a havasi gazdálkodásról.

Végül röviden elmélkedik az ország fejlődési irányáról, az országot alkotó népek kapcsolatáról és Magyarországnak a külföldhöz való viszonyáról...

*
A „Barangolások Magyarországon és Annak Lakói Közt” című eme kiadványt a XIX. század első felében Magyarországon is élt külföldi észrevételeit, tapasztalatait, szemléletmódját és vélekedését, hazánk akkori helyzetét az ő meglátásán keresztül megismerni akaró olvasóinknak ajánljuk, akinek ezt a művét az alábbi gondolat hatotta át:

„Magyarországnak arra kell törekednie, hogy önmagából nyerjen erőt, hogy felküzdje magát a civilizált államok rangjára, hogy felszámolja a régi ostobaságokat és ízléstelenségeket, vagyis egyes kasztok privilégiumait, hogy méltón képviseljen miden állampolgárt.”

Ha ez megtörténik, akkor szerinte már „biztos, hogy Magyarország nagyszerű jövő felé halad, sőt már az a pillanat sem lehet távol, amikor a magyar érdekek döntő befolyást gyakorolhatnak majd a többi nemzet helyzetére és sorsára.”

(Óvári Csaba megjegyzése: Több mint másfél évszázad távlatából visszatekintve elmondható, hogy Magyarország kedvező csillagzata, a szerencse hiányzott ahhoz, hogy mindez megtörténjen.)
*
Ajánljuk mellé:

Utazás Bécsből Alsó-Magyarországon keresztül I-II.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.