Magyar Menedék Könyvesház

Részletes kereső
Kádár Lajos - A doni halálbánya

A doni halálbánya

Kádár Lajos

Könyv
IdőJel kiadó, 2020
240 oldal, Puha kötésű ragasztott A5 méret
ISBN 9786150066325
Státusz: Készleten
Szállítás: 1 munkanap
Átvétel: Azonnal
Bolti ár: 3 300 Ft
Megtakarítás: 10%
Online ár: 2 970 Ft
Leírás
Kádár Lajos (Alpár, 1896. május 19. – Budapest, 1982. február 14.) író, Móricz Zsigmond felfedezettje.

A juhász-számadó fia eleinte cselédként dolgozott, majd bojtár is volt. Az első világháborúban mint katona vett részt, hadifogságba került. Itteni élményeit „A Doni Halálbánya” című regényében írta meg, háborús élményeit a nincstelenek szemszögéből bemutatva... További műveiben a szülőföldje, Alpár és a környékbeli puszták életét népmeseszerűen, de a szociográfiai ismeretek hitelességével érzékeltette.
*
Ezen „A doni halálbánya” című I. világháborús naplója 1936-ban jelent meg az Athenaeum Kiadónál, Móricz Zsigmond erkölcsi támogatásával és Zilahy Lajos elismerő előszavával.

Az elsőkönyves szerző műve hiányt pótol, mert az I. világháborús visszatekintések, naplók szerzői kivétel nélkül a polgárságból, a középosztályból kerültek ki. Tehát Kádár Lajos harctéri naplójának megjelenéséig nem volt könyv, amely a világégést alulnézetből, a szegényparaszt bakák szemszögéből ábrázolta volna. Könyve azonban nemcsak szociológiai, társadalomtudományi szempontból fontos, mint a magyar múlt elveszett, így meg nem ismerhető része, hanem mint irodalom is elsőrangú.

Móricz Zsigmond 1936. december 6-án, a Pesti Naplóban megjelent, „A magyar hadifogoly” című recenziójában megerősítette Zilahy véleményét a napló értékéről, egyediségéről. [...] „a tömérdek szellemi foglalkozású ember vallomása után megjelenik itt egy tősgyökeres paraszt baka. Nyolcszázezer földmíves magyar szenvedett a hadifogságban, ez az egy fiú egymaga közli a típust”.

Tatay Sándor szerint e könyvet szokatlanul tiszta magyarsággal írták. Mónus Áron úgy látta, hogy a sok háborús visszaemlékezés közül messze kimagaslik Kádár Lajos elbeszélése...

*
Ezen új kiadványt (2020) kiegészíti Kádár Lajos fényképe, Móricz Zsigmond, Mónus Illés és Tatay Sándor egykori kritikája és Medvigy Endre utószava.

Az őszinte hangú elbeszélés és Zilahy Lajos előszava ma is számíthat az olvasók érdeklődésére.

*
Részlet:
... Velünk szemben óriási csatakiáltással ugráltak ki az oroszok a lövészárkaikból. Háromszáz méterre lehettek tőlünk. Bakáink izgultan készítették elő lőszereiket.

– Senki se lőjön, míg a drótakadályig nem érnek! – hangoskodtak a rajparancsnokok.

A tüzelésre már nem kerülhetett komoly sor. Mire a cserkeszek elérték a drótakadályunkat, akkorra már hátulról is megrohamozták árkainkat a muszkák, miközben láttuk, hogy a dandárparancsnokunkat is ott kísérik a kozákok. 10-15 muszka jutott egy-egy magyarra. Először kézigránátokat dobáltak le az árkainkba, aztán szuronyt szegezve leugráltak közénk. Hatalmas kézitusát vívtunk. Konkoly zászlós úr magánkívül őrjöngte:

– Fiúk! Rakjátok le a rohamkéseket. Hiszen épp az egész dandárunkat elfogták!... Kár minden csepp magyar vérért!…

Most már ránkvetették magukat az oroszok, lefogták a kezünket és a zsebeinknek estek. Órára, láncra, borotvára és pénzre ment az igazi hajsza, de a második turnus, a cserkeszek megelégedtek öngyújtóval, dóznival, evőszerszámmal. Aztán mutatták a kezükkel, hogy ugorjunk ki az árokból és rohanjunk az ő árkaik felé...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Szállítási és fizetési módok